A hanti igéknek azonban passzív ragozásuk is van. Ezt magyarul szenvedő ragozásnak is hívják, mert az eseményt annak a szemszögéből ábrázolja, aki vagy ami a cselekvést elszenvedi: „Már közhírré szétdoboltatik, minden kislány férjhez adatik” stb., illetve akkor használatos, amikor nem fontos a cselekvőt megnevezni. Míg a magyarra nem jellemző ez a ragozás, a hantira annál inkább! Például ’A rókákat vascsapdával ejtik el’ jelentésű mondat az északi hantiban szó szerint úgy hangzik: ’A rókák vascsapdával ejtetnek el’ Wŏχsarət karti sesijən weʌʌajət (kazimi nyelvjárás). Ami a cselekvő mondatban (A rókákat vascsapdával ejtik el) tárgy (rókákat), annak a szenvedő mondat alanya felel meg. Az átalakítás tehát tárgyas ige esetén lehetséges.

A hantiban olyan mondatok is lehetnek passzívak, amelyekben számunkra fel se merülne ennek lehetősége, mert tárgyatlan ige áll bennük. Más szóval: nem feltétlenül a cselekvő mondat tárgya feleltethető meg a szenvedő mondat alanyának! A következő tartalmakat: ’Nemsokára kérők érkeznek hozzánk’, ’Jön az ellenség (hozzánk)’, ’Kinőtt a fű a téren’, ’Rám tört a félelem’ eszünkbe sem jutna a következőképpen kifejezni (szó szerint): ’Nemsokára kérőktől érkeztetünk’, ’Ellenségtől jövetünk’, ’A tér fűtől jelentetett meg’, ’Félelemtől jövettem’ – míg a hantira kifejezetten ez a jellemző. Más szóval nem tárgy felel meg az aktív mondatban a szenvedő mondat alanyának, hanem valamilyen határozó.