A fentiekben a hanti igéről lehetett olvasni néhány alapvető jellemzőt. A mondat állítmányát általában ige képezi, azonban vannak olyan mondatok is, amelyekben valamilyen névszó. Idegen nyelvek tanulásakor okoz gondot kezdetben a magyaroknak, hogy az ’Ő lány’, ’Ők fiatalok’ típusú mondatokban ki kell tenni a főnéven és a melléknéven kívül a létigét is, noha magyarul jelen időben és harmadik személyben ez nem része a mondatnak (1. és 2. személyben azonban kötelező a használata, s ugyanígy akkor is, ha más igeidejű a mondat, illetve ha igemódot, például felszólítást vagy feltételességet kell kifejezni). A fentihez hasonló mondatokban – jelen időben és kijelentő módban – a hantiban is elmaradhat a létige, de nem csupán 3. személyben! Ismerkedéskor tehát elhangozhat ez a mondat: Ma rupitti χu ’Munkás vagyok’ szó szerint: ’Én dolgozó férfi’. Egy mesében pedig a medve azt mondja a nyúlnak, hogy: Năŋ śăχ aj! szó szerint: ’Te egészen kicsi’, azaz: ’Te egészen kicsi vagy!’.