A diabetes mellitus terápiájában – a vércukorszintet csökkentő, az esetek többségében szükséges gyógyszeres kezelés mellett – igen fontos szerep jut az étrendbeli módosításoknak. Az általános ajánlás a gyümölcsök, zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és az alacsony zsírtartalmú ételek túlsúlya mellett, a szénhidrát-, a só- és az alkoholbevitel monitorozását és csökkentését tartalmazza. [23]

A már említett INTERHEART tanulmány (lásd 3. fejezet) eredményei szerint a vizsgált pszichoszociális kockázati tényezők (otthon és a munkahelyen megtapasztalt, illetve financiális stressz, jelentős negatív életesemények megléte, általános kontrollérzet és depresszív tünetek) együttesen több mint 30%-ban játszanak szerepet a MI létrejöttében. Továbbá ismert és bizonyított a szorongás, egyes személyiségtényezők, illetve a társas elszigeteltség koszorúér-betegségekre gyakorolt negatív hatása is. E tényezők a harmadik legfontosabb szerepet töltik be (a vérzsírszint és -összetétel, valamint a dohányzás után) a szívinfarktus kialakulásának folyamatában, mégis eleddig kevés figyelem fordult rájuk mind az érintett személyek ezzel kapcsolatos tudatosságát, mind a prevenciós és intervenciós programok kidolgozását illetően. Ezek az eredmények ezért hangsúlyozzák a pszichoszociális tényezők feltárásának és módosításának szükségességét a koszorúér-betegséggel élő személyek esetében. [21, 55]