1.1.3. Abszolút kockázat (AR)
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f4113_p1/#m943szu_f4113_p1 (2026. 08. 13.)
| |
| Chicago: | Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747(Letöltve: 2026. 08. 13.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f4113_p1/#m943szu_f4113_p1) | |
| APA: | Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2026. 08. 13.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f4113_p1/#m943szu_f4113_p1) |
A relatív rizikó mutatója önmagában nem feltétlenül nyújt elégséges információt. Amennyiben egy betegség és/vagy adott kockázati tényező előfordulása (adott populációban) kicsi, a relatív kockázat mértéke kis jelentőséggel bírhat. Ezért az abszolút kockázati értékkel együtt tekinthető igazán informatívnak a fenti mutató. Az abszolút kockázat egy eset (jelen esetben betegség) megjelenésének valószínűségét mutatja adott populációban, adott időintervallumban. E mutató a betegséggel élő csoport létszámának a teljes csoport létszámával osztott hányadosa, tehát a betegség előfordulásának aránya/gyakorisága a vizsgálati csoport összes betegéhez képest, százalékban kifejezve (például „Amennyiben folytatja a dohányzást, 20% valószínűséggel fog kialakulni önnél tüdőrák a következő 10 évben”). Az abszolút kockázat kommunikálása esetén problémát jelenthet, hogy nincs viszonyítási alap, amelynek fényében igazán informatív lehetne az információ.