E mutatók egy része adott népesség két (vagy több) csoportjának összehasonlításából származik, amely esetben és jellemzően az egyik csoport ki van téve adott rizikófaktor hatásának (expozíció), míg a másik csoport nincs. A viszonyítás alapja tehát a két csoportban újonnan kialakult betegségek különbsége lesz. Relatív kockázatnak/rizikónak (lényegileg hasonló jelentéssel lásd még: rate ratio) nevezik a kockázati tényezőnek kitett (exponált) és az attól mentes (nem exponált) csoport körében megfigyelt incidencia (új megbetegedések) mutatók hányadosát (incidenciaexponált / incidencianem-expontált). A relatív rizikó mutatója tehát azt fejezi ki, hogy hányszor nagyobb egy betegség új eseteinek száma (előfordulása) a kockázati tényezőnek kitett személyek körében, mint azok között, akik mentesek attól a kockázati tényezőtől (például „A dohányzók körében ötször nagyobb a tüdőrák kockázata, mint a nem dohányzók körében”). A relatív kockázat kommunikálása hatásos eszköz lehet a valószínűség észlelése, a fenyegetettségérzés és a döntéshozatal serkentése érdekében. [10]