1.1. A valószínűséget kifejező mutatók és a kockázati kommunikáció nehézségei
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f411_p1/#m943szu_f411_p1 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f411_p1/#m943szu_f411_p1) | |
| APA: | Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m943szu_f411_p1/#m943szu_f411_p1) |
Az adott betegség és a kockázati (vagy ritkábban protektív) tényező előfordulása közötti kapcsolat kifejezésére különböző mutatók állnak rendelkezése, így – a kockázat/valószínűség mértékének pontos megítélése érdekében – fontos figyelembe venni a kockázati/protektív tényező hatásának leírására szolgáló fogalmak eltéréseit. A jelenlegi gyakorlatban főképp a populációs vizsgálatokon alapuló valószínűségi információk mentén kommunikálják a kockázatot, ami gyakran nem segíti a megértést, és így a kívánt kimenethez (például az azonosított káros egészségviselkedés megváltoztatásához) sem vezet el.