A szív vérellátásáról a szívkoszorúerek gondoskodnak. A koszorú- vagy koronáriaartériák az aortabillentyű elülső jobb és bal tasakjai felett erednek, és fő feladatuk a szívizom oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátása. Mivel a szív(izom) az élet során soha nem áll le, és a szükséges energiát a szívizom csak oxigén jelenlétében képes biztosítani, így a szívizomzat vérrel (és így oxigénnel, valamint tápanyagokkal) történő ellátása a teljes keringési rendszer, így az emberi szervezet működése szempontjából létfontosságú. A szívizom oxigénigénye nyugalmi állapotban is igen magas, amennyiben pedig ez a szervezet (akár pszichés, akár fizikai) terheltsége miatt megnő, a vérátáramlás hatékony növelése érdekében a koszorúerek épsége létfontosságú.

 

 

A szív vérellátását két koszorúér biztosítja. A jobb koszorúér az aortabillentyű jobb oldalán ered, és főképp a jobb pitvart (és azon belül a szinuszcsomót, lásd alább) és a jobb kamrát látja el vérrel. A bal koszorúér eredése után a közös ág, a főtörzs kettéoszlik: leszálló része a bal kamra (így a szívcsúcs) felé fut, és elsősorban a bal kamrát látja el oxigénnel és tápanyaggal, míg másik ága „koszorúszerűen” futja körbe a bal szívfelet. A koszorúerek főágai a szív felületén haladnak, míg vékonyabb ágaik szinte merőlegesen vezetnek be a szívizomba, ahol hajszálerekre oszlanak, behálózva az egész szívizmot. E kisebb erek között szoros összeköttetések vannak, így ha a vérátáramlást akadályozza is valami (elzáródás vagy szűkület), az adott terület ellátását átveheti egy másik hajszálér. A nagyobb koszorúerek azonban nem állnak összeköttetésben egymással, így ha azok egyikében lép fel szűkület vagy elzáródás, akkor az adott koszorúér által ellátott területen oxigénhiány lép(het) fel, a szívizom elhalását (infarktus) okozva.