A viselkedés következményéhez kapcsolódó pozitív (kimeneteli) elvárások elsősorban akkor fontosak, amikor a személy mérlegeli egy adott viselkedés mellett és ellen szóló érveket. [23] Ehhez – csakúgy, mint a viselkedése szabályozásához is – meg kell értenie a cselekvés és az azt követő eredmények közötti kapcsolatot (például a testmozgás és a testsúlycsökkenés között). Az ehhez kapcsolódó elképzelések a szándék kialakításának legjelentősebb befolyásolói lehetnek. [21] Ezek kapcsán hatékonyabb, ha a személy a rövid távon vagy azonnal jelentkező, pozitív következményekre fókuszál (például „ha felkelek reggel sétálni, frissen és energiával telve indul majd a napom”), a pozitív, de hosszú távú következmények helyett (például „a reggeli séták eredményeként néhány hónap múlva csökkenni fog a derékbőségem”). Mindennapi tapasztalat ugyanis, hogy az egészséges szokásokkal és cselekvésekkel szemben is inkább a rövid távú érvek és az azonnali következmények hatása érvényesül (például „az édességek – itt és most – sokkal finomabbak, mint a zöldségek”), ezért a negatív, de csak hosszú távon megjelenő következmények (például „az édességek fogyasztása idővel cukorbetegséghez vezethet”) nem mindig tudják azokat ellensúlyozni.