A látogatómenedzsment és a látogatószám optimális elosztása és kezelése ugyanúgy kiemelten fontos túlzsúfolt, féktelen turisztikai növekedéstől szenvedő európai városokban (például Velence, Amszterdam, Párizs), mint a természeti alapú vagy védett attrakciók helyszínein (például Arches Nemzeti Park, Utah, USA; Krka Nemzeti Park, Horvátország), ugyanis a környezeti terhelésen túl az extrém magas látogatószám a helyiek mindennapjait is képes beárnyékolni. Ahhoz, hogy egy turisztikai célterület a fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartva tudjon működni, a látogatók számának szabályozása és koordinálása kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon azon desztinációk menedzsmentjében, amelyek már küzdenek a nemkívánatos mértékű turizmus kockázatával, vagy éppen ki vannak téve annak.

 

Weiler és szerzőtársai a fentieken túl említik a zónák kialakítását, a napi látogatói limiteket, a kereskedelmi kezdeményezések korlátozását, kizárólag vezetett csoportok fogadását, a foglalási rendszerek bevezetését, az autós közlekedés, parkolás korlátozását, valamint a virtuális túrák biztosítását és népszerűsítését (Weiler et al. 2019).