3.1. Erőforrások áramlása az élelmiszer-előállításba
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Fehérvölgyi Beáta–Lőrincz Katalin–Michalkó Gábor (szerk.) (2025): Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_85_p1/#m1314k_85_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Fehérvölgyi Beáta, Lőrincz Katalin, Michalkó Gábor, szerk. 2025. Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_85_p1/#m1314k_85_p1) | |
| APA: | Fehérvölgyi B., Lőrincz K., Michalkó G. (szerk.) (2025). Körhinta. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_85_p1/#m1314k_85_p1) |
A rövid ellátási láncok és a helyi élelmiszerrendszerek hozzájárulnak a körforgásos szemléletmód erősítéséhez az élelmiszerrendszerekben. Az 1. ábra szemlélteti a biológiai kör (természet) és a körforgásos gazdaság kapcsolatát az élelmiszertermékek esetében.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Fehérvölgyi Beáta–Lőrincz Katalin–Michalkó Gábor (szerk.) (2025): Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_85_p2/#m1314k_85_p2 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Fehérvölgyi Beáta, Lőrincz Katalin, Michalkó Gábor, szerk. 2025. Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_85_p2/#m1314k_85_p2) | |
| APA: | Fehérvölgyi B., Lőrincz K., Michalkó G. (szerk.) (2025). Körhinta. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_85_p2/#m1314k_85_p2) |
Középről jobbra haladva a természetből nyert erőforrások (növényi és állati eredetű alapanyagok és energia) felhasználásával élelmiszer-alapanyagokat és -termékeket állítanak elő. Ezek a termékek az élelmiszer-ellátási lánc következő lépcsőfokán (feldolgozás, csomagolás, raktározás, szállítás, nagykereskedelem, kiskereskedelem) keresztül eljutnak a végső fogyasztóhoz (vásárlók és éttermek). Ezután a megfelelő hulladékgazdálkodás – komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés és szennyvízkezelés – biztosítja, hogy az erőforrások visszakerüljenek a természet körforgásába. A rekonstrukciós folyamat során a növények a talajból, vízből és napsütésből nyerik tápanyagaikat, használják fel ezeket az erőforrásokat. Ezek egy része közvetlenül élelmiszer-alapanyagként kerül felhasználásra (növényi alapú élelmiszerek), míg jelentősebb része haszonállatok számára tápként lép a következő fázisba (egy része pedig az energiatermelésbe lép be). A tenyészállatok a növényi tápok fogyasztói, így állati eredetű élelmiszer-alapanyagokat (például hús- és tejtermékeket) hoznak létre, amelyek erőforrásként jelennek meg az élelmiszer-előállítás során. Az élelmiszer-termelési ciklus akkor záródik, amikor ezek az állati eredetű termékek szintén az élelmiszer-ellátási lánc részeként az előállításhoz érkeznek. A fenntartható rendszerek úgy biztosítják a természeti erőforrások hatékony és körforgásos használatát, hogy az erőforrások minél nagyobb részét a körforgásban tartják, hozzájárulva a környezeti egyensúly megőrzéséhez és a kommunális hulladék minimalizálásához.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Fehérvölgyi Beáta–Lőrincz Katalin–Michalkó Gábor (szerk.) (2025): Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_fig_12/#m1314k_fig_12 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Fehérvölgyi Beáta, Lőrincz Katalin, Michalkó Gábor, szerk. 2025. Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_fig_12/#m1314k_fig_12) | |
| APA: | Fehérvölgyi B., Lőrincz K., Michalkó G. (szerk.) (2025). Körhinta. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_fig_12/#m1314k_fig_12) |
1. ábra. Élelmiszer-előállítás a biológiai körben
Forrás: saját szerkesztés a futurelearn.com alapján
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Fehérvölgyi Beáta–Lőrincz Katalin–Michalkó Gábor (szerk.) (2025): Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_85_p5/#m1314k_85_p5 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Fehérvölgyi Beáta, Lőrincz Katalin, Michalkó Gábor, szerk. 2025. Körhinta. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_85_p5/#m1314k_85_p5) | |
| APA: | Fehérvölgyi B., Lőrincz K., Michalkó G. (szerk.) (2025). Körhinta. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641436. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1314k_85_p5/#m1314k_85_p5) |
A helyi élelmiszerek és a REL számos módon járulhatnak hozzá a körforgásos gazdasághoz. Közvetlen kapcsolatot teremtenek a természetből származó (növényi és állati eredetű) alapanyagok és az energia felhasználása között, ami hozzájárul a fenntarthatóbb termeléshez és fogyasztáshoz. Ezek a rendszerek gyakran alkalmazzák a körforgásos gazdaság elveit, például a helyi anyagok újrahasználatát biztosítva, hogy azok visszakerüljenek a természet körforgásába. A helyi élelmiszerrendszerek előnyben részesítik a helyben előállított alapanyagokat, csökkentve az anyag- és energiaáramokat. A helyi rendszerek gyakran kevesebb csomagolást használnak, csökkentve a hulladék mennyiségét, és hozzájárulva a természeti erőforrások hatékonyabb használatához. Az ilyen rendszerek elősegítik a közösségi kezdeményezéseket, amelyek fokozzák a helyi önellátást, és csökkentik a központi élelmiszer-ellátási rendszerekre való támaszkodást, illetve a környezet kiszipolyozását a nagyipari mezőgazdaság által. Mivel kevesebb szereplőt vonunk be az ellátási láncba, a földrajzi közelség jellemző az anyag- és energia-körforgásra, aminek így potenciálisan nagyobb része hasznosul. Például 2021-ben az EU-ban több, mint 58 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, nagy része a háztartásokban (54 százalék). A termelés 9 százalékot, a feldolgozás és gyártás 21 százalékot, a vendéglátóipar 9 százalékot, míg a kiskereskedelem 7 százalékot tett ki (Eurostat 2023). Az ellátási lánc rövidülése során kevesebb hulladék keletkezhet, mivel a termékek kevesebb lépésen keresztül jutnak el a fogyasztókhoz. Csökkenhetnek a szállítási veszteségek, mivel kevesebb átszállítási és kezelési folyamat során keletkezhet sérülés vagy romlás. Rövidebb lánc esetén a feldolgozás és a csomagolás is hatékonyabb lehet, hiszen az élelmiszerek gyorsabban kerülnek piacra, így a feldolgozási veszteségek is mérséklődhetnek. A helyi piac igényeihez való pontosabb alkalmazkodás révén csökken a felesleges termékek mennyisége, ráadásul a kisebb termelőegységek rugalmasabban tudják hozzáigazítani a termelést a változó kereslethez, így hatékonyabban kezelhetik a készleteket, ami csökkenti a hulladékot.