A körforgásos gazdaság – ellentétben a lineáris gazdasági modellel – regeneratív gazdasági rendszert jelent, amelynek alapja a természeti erőforrások optimális felhasználása, az erőforrás- és energiamegtakarítás, a hulladékcsökkentés és a megújuló energiaforrások használata (Preston 2012; Ogunmakinde 2019). Mindez annak érdekében, hogy védjük környezetünket, és elérjük a fenntartható fejlődést (Song et al. 2015; Beresford et al. 2020). A téma kutatói egyetértenek abban (Linder et al. 2017; Potting et al. 2017), hogy a körforgásos gazdasági rendszer sikere érdekében a 3R elveken túl (reduce/csökkentés, recycle/újrahasznosítás, reuse/újrafelhasználás) a 10R stratégiákhoz is ragaszkodni kell, tovább finomítva, pontosítva az első három elvet (1. ábra).

A körforgásos gazdaság koncepciójának alkalmazása a termelő iparágakban kezdődött – mivel azonban a turizmus- és vendéglátás-szektor szorosan kapcsolódik számos termelő ágazathoz, és függ tőlük, így az elvek könnyedén átvihetők. Habár a turizmus a szolgáltatási ágazatba sorolható, vagyis nem termékeket, hanem megfoghatatlan szolgáltatásokat nyújt (Michalkó 2023), eközben mégis nagyrészt nem megújuló természeti erőforrásokra támaszkodik – elég az építőiparra, az élelmiszer-előállításra vagy a közlekedésre gondolni. A turizmus ezért amellett, hogy az adott desztinációk, térségek gazdaságának, fejlődésének fontos motorja lehet, nagyon sok negatív hatást eredményezhet, és komoly nyomást gyakorolhat a helyi természeti, kulturális, emberi és egyéb erőforrásokra. A turizmus környezeti hatásai a következő tényekkel illusztrálhatók (Ernszt et al. 2018).

A fenntarthatóbb turizmus megteremtéséhez az ágazat minden szereplőjének részvételére szükség van. A nagyvállalatok a globális előnyök elérése céljából számos programot indítottak – a turisztikai vállalatok 90 százaléka azonban mikro-, kis- és középvállalkozás. Szerencsére ma már egyre több kisebb turisztikai vállalkozás is kísérletezik körforgásos gyakorlatokkal – akár tudatosan, akár költséghatékonysági okok miatt. A jó gyakorlatok pedig hasznos kiindulópontot jelenthetnek az ágazat azon szereplői számára, akik még nem ismerik ezeket az elveket és módszereket, ezzel is támogatva a körforgásos gazdaság lehetőségeinek megértését a turizmuságazat esetében (Madarász et al. 2022).

A tanulmány második részében az egyes „R”-ek felől indulva nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat mutatunk be. Minden eszköz (R) kapcsán, a körforgás szintje szerinti bontásban inspiráló példák kerülnek ismertetésre a turisztikai értéklánc egyes elemeit érintve. A példákban szereplő szolgáltatók többsége sokrétű fenntartható és körforgásos eszköztárat alkalmaz, de a példákban csak az adott R-hez tartozó tevékenységüket mutatjuk be. A vizsgálatok során többféle módszert alkalmaztunk a jó gyakorlatok kereséséhez: