A környezetvédelmi gondolat Magyarországon

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A nyugati társadalmakban az 1960-as és 1970-es évektől a lakosság körében egyre nagyobb figyelem irányult olyan kérdésekre, mint az egészség, az egészséges környezet, a béke stb. Ezt a kulturális hangsúlyváltást a második világháború utáni gazdasági fellendülés nyomán kialakult szubjektív biztonságérzet eredményezte (Mikecz, 2018, 24–25). A környezetvédelemnek az ad külön hangsúlyt, hogy a környezetet veszélyeztető gazdasági és politikai döntések nemcsak a mai generációk életét érintik, hanem a jövő nemzedékek életesélyeit is jelentősen befolyásolják (Bayer, 2003, 396).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Magyarországon az államszocialista időszakban a környezetvédelmi kérdések kezelését a különböző állami szakigazgatási apparátusok monopolizálták. A hazai környezetvédelmi problémák csak hiányosan, szűrten és torzítottan jutottak el a lakossághoz, az információkat blokkolta az állampárt. Az MSZMP pártdokumentumaiban még az 1970-es években is az az álláspont szerepel, hogy a szocializmusban nincs szükség autonóm környezetvédelemre, mert a szocialista gazdaság minden szereplője belső kényszerek alapján, automatikusan védi a környezetet. A hatalmon lévők nem engedélyezték az állampolgári kezdeményezésre létrejövő ökológiai csoportosulásokat, tevékenységüket a rendőrség által korlátozták (Loss, 2001, 278).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Magyarországon az ökológiai mozgalmak végül az 1980-as években jelentek meg. Az évtized közepén az állampárt már hagyta működni a környezetvédelmi klubokat, mert nem folytattak kifejezetten politikai tevékenységet. A hazai szervezetek hasonló ügyek mentén szerveződtek, mint a nyugat-európai mozgalmak. Ilyen ügyek voltak például a környezetvédelem, a nemzetközi béke stb. Ezek akkoriban is puha témáknak számítottak, így alkalmasak voltak az államszocialista rendszerrel szembeni elégedetlenség kifejezésére. A különbség az volt, hogy Nyugaton az ökológiai mozgalmak a képviseleti demokráciával szemben határozták meg magukat, míg Magyarországon az 1980-as években egy platformra kerültek azokkal, akik a politikai szabadságjogokért és/vagy alternatív modernizációs elképzelésekért szálltak síkra (Loss, 2001, 278; Mikecz, 2012, 71).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A különböző alternatív szervezetek közül a Duna-mozgalom volt a legjelentősebb kezdeményezés. A bős–nagymarosi vízlépcső ügye alapvetően környezetvédelmi téma volt, azonban a Duna védelme összefonódott a nemzeti szimbólum megóvásával. Ez egyúttal már az állami hatalmi önkényt is támadta, emiatt válhatott a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése központi belpolitikai konfliktussá (Loss, 2001, 279; Mikecz, 2012, 71). Miután a Németh-kormány felfüggesztette a Bős–Nagymarossal kapcsolatos építkezéseket, a belpolitikai konfliktusból jogvita lett Magyarország és Csehszlovákia között, így a probléma integratív ereje csökkent, másfelől az alkotmányos berendezkedésről szóló viták elterelték a figyelmet a környezetvédelem ügyéről (Szabó M., 1999, 28–29; Mikecz, 2012, 72).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A rendszerváltás során a gazdasági és hatalompolitikai ügyek kerültek előtérbe, így az új politikai rendszerben is margóra szorult a környezetvédelem ügye, és előtérbe kerültek az átalános politikai és gazdasági viták (Szabó M., 1999, 28).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A környezetvédő mozgalomból párt is szerveződött: 1989. november 18–19-én Budapesten alakították meg a Magyarországi Zöld Pártot (MZP). A párt tagsága elsősorban azok közül került ki, akik az 1980-as években tevékenyen részt vettek a különböző környezetvédő és természetvédő mozgalmakban, illetve más alternatív szervezetekben, de több környezetvédelmi szakember is csatlakozott a párthoz. Az MZP taglétszáma az első általános országgyűlési választáskor körülbelül 600 fő volt. Az MZP szervezetépítését jelentősen nehezítette, hogy az 1980-as évek környezetvédő mozgalmaiban résztvevők jelentős része más politikai pártokhoz csatlakozott (Vida, 2011, 446–447; M. Kiss–Vida, 2005, 673; Szabó M., 1999, 29; Hubai, 2001, 90). Az 1990-es általános országgyűlési választásokon az MZP tizennégy egyéni jelöltet és négy területi listát állított; országos listát nem tudott állítani. Az első fordulóban 17 951 listás szavazatot szereztek, ami 0,36 százalékos arányt jelentett, és egy egyéni jelöltjük se jutott a második fordulóba (a Nemzeti Választási Iroda honlapjának vonatkozó adatai alapján). Ez azt jelentette, hogy nem sikerült parlamenti képviselethez jutniuk, sőt még állami költségvetési támogatásra sem szerezetek jogosultságot.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az MZP választási sikertelenségének több oka volt. A környezetvédelmi konfliktusok hiánya és a környezetvédelemmel kapcsolatos általános konszenzus miatt az első általános országgyűlési választásokon a zöld témák jóval kisebb hangsúlyt kaptak, mint más ügyek (Mikecz, 2012, 72). A választásokon főként olyan hatalom- és gazdaságpolitikai kérdések és viták voltak napirenden, amelyekre a magyar ökológiai mozgalom érdemben nem tudott választ adni. Az ökológisták életminőséget és másként fejlődést, a környezet- és természetvédelmet hangsúlyozó programja és retorikája elsikkadt az életszínvonal esését hozó gazdasági válságban (Szabó M., 1999, 16).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Egészen 2010-ig, a Lehet Más a Politika (LMP) parlamentbe kerüléséig egyetlen zöld párt sem jutott be az Országgyűlésbe. Az LMP annak köszönhette ezt a sikert, hogy ki tudta használni a pártrendszer átalakulását, meg tudta szerezni a Fideszre, az MSZP-re és a Jobbikra szavazni nem kívánók szavazatait. Azt is meg kell jegyezni, hogy a neve nem egy zöld-környezetvédő pártra utal, és a 2008-as pénzügyi válság után nem a zöld témák segítették a parlamentbe.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Visszatérve a zöld mozgalmakra, az állapítható meg, hogy a bős–nagymarosi ügy után is – gyakorlatilag napjainkig – elsősorban speciális, illetve regionális konfliktusok kapcsán szerveződtek, és tematikus, illetve regionális együttműködések jellemzik őket. Országosan laza hálózatban kapcsolódnak egymáshoz. A különféle helyi környezetvédelmi konfliktusokban és ezek megoldásában állami, politikai és társadalmi szervezetek különböző kooperációi vesznek részt. A környezetvédelmi tiltakozási potenciál tehát jelen van Magyarországon, de központi konfliktus és országos mobilizációs hálózat híján ritkán nyilvánul meg a szélesebb közvéleményt is megmozgató, figyelemfelkeltő tiltakozásokban (Szabó M., 1999, 21).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A különböző zöld témákat is megjelenítő és az országos sajtóban is megjelenő tüntetéseket Mikecz Dániel vizsgálta részletesen 2000 és 2010 között. A vizsgálatba bevont események a legtöbb esetben helyi „not in my backyard” tüntetések voltak 20–200 fő jelenlétével, amelyek során egyfelől egy település lakossága tiltakozott egy olyan beruházás ellen, amely véleményük szerint felborítaná a közösség addigi életvitelét, veszélyeztetné a biztonságukat, illetve az ingatlanok elértéktelenedéséhez vezetne (ilyenek voltak a vegyi üzemek és a szemétégetők ellen szervezett megmozdulások), másfelől a közlekedés témaköre mozgatta meg a helyieket, ahol az adott településen áthaladó forgalom volt a tiltakozás tárgya (Mikecz, 2012, 79–90).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A környezetvédő szervezetekről áttérve az egyének szintjére először azt szükséges megnéznünk, hogy a magyar társadalom értékrendjében milyen helyet foglal el a környezetvédelem. A környezetvédő értékrend minél szélesebb körű elterjedésének feltétele, hogy a posztmateriális attitűd a társadalom minél szélesebb körében elterjedt legyen. A posztmateriális attitűd nem a javak elosztására, hanem az élet minőségére, a környezet védelmére, a társadalom demokratizálódására, az önkéntes alapú közösségek létrehozására helyezi a hangsúlyt (Enyedi–Körösényi, 2004, 275).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
1. táblázat. A posztmaterialista értékindex alakulása a felnőtt magyar népesség körében 1998-ban, 2009-ben és 2017-ben (százalékos megoszlás)
Materiális
Vegyes
Posztmateriális
nt, nv
1998
59
38
2
1
2009
47
46
4
3
2017
26
53
18
3
Forrás: Szabó et al., 2021, 14
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az 1. táblázatból látható, hogy a posztmateriális értékrendűnek tekinthető állampolgárok száma az 1990-es évekhez képest jelentősen megnőtt, ahogy a vegyes értékrendűeké is, míg a tisztán materialista értékrendet vallók száma kevesebb, mint felére csökkent.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az 1990-es évek eleje óta zajló ideológiai orientációs vizsgáltokban rendszeresen helyet kapott a zöld-környezetvédő címke is. Az irányzattal való szimpatizálás mértéke igen szembeötlő, hiszen az 1990-es évek elején még a válaszadók több, mint 20 százaléka vallotta magát zöld-környezetvédőnek, majd ez az arány 2003 és 2006 között érte el az első mélypontját, amikor 11 százalék körülire csökkent. Az ezt követő években valamelyest nőtt az arány, viszont a 2020 decemberében végzett felmérésben a megkérdezetteknek mindössze 9 százaléka vallotta magát zöld-környezetvédőnek (Enyedi–Tardos, 2018, 57; Szabó et al., 2021, 51).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ha összevetjük a környezetvédő és posztmateriális értékrendekkel kapcsolatos vizsgálatokat, akkor azt láthatjuk, hogy azok fordítottan arányosak, hiszen az idő előrehaladtával hiába nőtt a posztmateriális értékrendűek aránya, ha közben a környezetvédő identitásúak száma csökkent.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az értékekről a tettek szintjére lépve érdemes azt is megvizsgálni, hogy a magyar lakosság milyen mértékben hajlandó tenni a környezetvédelemért.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 2017–2020 közötti időszakban a magyar lakosság 5–6 százaléka kötődött környezetvédő, zöld mozgalmakhoz. Ugyanebben az időszakban az összes kötődés aránya 31–39 százalék között mozgott: a vallási, kulturális és sportszervezetekhez való kötődés aránya volt a legmagasabb (Szabó et al., 2021, 100–101).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Egy 2004-es, a Gallup Intézet által végzett kutatás eredményei szerint a megkérdezettek többsége csak minimálisan lenne hajlandó áldozatokat hozni a környezetvédelem ügyéért. A megkérdezettek kisebbsége gondolta úgy, hogy a környezeti problémák megoldásában az egyéneknek annyi felelősségük van, mint az önkormányzatoknak, a környezetvédelmi szerveknek és a kormánynak – tehát a többség az utóbbiaktól várta a megoldást. A többség szerint a környezetszennyező tevékenységet jelentősen meg kellene adóztatnia az államnak. Azt a felvetést, hogy az egyének több adót fizessenek, és a bevételi többletet az állam a környezet állapotának javítására fordítsa, a megkérdezettek 70 százaléka elutasította (Kovács, 2008, 68).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A későbbi kutatásokban a megkérdezettek nagyobb arányban elismerték az egyéni felelősséget a környezetkárosításban, de továbbra is úgy vélték, hogy az államnak jelentős szerepet kell vállalnia az ügyben (Botár et al., 2016, 32; Mikecz–Oross, 2019, 7). Ha megnézzük az emberek saját bevallású fogyasztási szokásait, akkor még beszédesebb adatokat kapunk.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
2. táblázat. Tudatos fogyasztás 1. (TK–PTI – Závecz Research, 2019)
Politikai, etikai vagy környezetvédelmi okokból…
használt termékeket vásárolt
12%
csökkentette lakóhelye energiafelhasználását
14%
kerülte a műanyag palackok és zacskók használatát
21%
csökkentette a fogyasztását
7%
megváltoztatta az étrendjét
5%
szándékosan vett meg egy terméket
4%
nem utazott repülőgéppel
3%
 
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
3. táblázat. Tudatos fogyasztás 2. (MTA TK SZI)
Szándékosan nem vásárolt, bojkottált
bizonyos árucikkeket
2002
5%
2005
5%
2006
5%
2008
6%
2010
6%
2012
4%
2015
3%
2017
5%
2018
3%
2020
5%
Forrás: Szabó et al., 2021, 105
 
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
4. táblázat. Tudatos fogyasztás 3. (MTVSZ, 2016)
Mennyivel hajlandó többet fizetni a környezetbarát termékekért?
0%-kal
18%
1–5%-kal
13%
6–10%-kal
26%
11–20%-kal
28%
21–30%-kal
9%
31–40%-kal
2%
41–50%-kal
4%
51% fölött
1%
Forrás: Botár et al., 2016, 55
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A 2., 3. és 4. táblázat adataiból jól látható, hogy a magyar lakosság csak mérsékelten hajlandó anyagi áldozatot hozni a környezetvédelem érdekében. Gyakorlatilag az egyes árucikkeket tudatosan nem megvásárlók aránya 3 és 6 százalék között van. A használt termékek vásárlása és a lakóhely energiafelhasználásának csökkentése esetében a környezetvédelem mellett a költséghatékonyság indokát is meg kell említenünk. Ezek mellett a lakosság több, mint 10 százaléka csak a műanyag zacskók és palackok használatának kerülésében tudatos. Továbbá az is látható, hogy környezetbarát termékekért a lakosság kevesebb, mint egyharmada hajlandó 20 százalékkal többet fizetni, és ami másfélszer annyiba kerül, azt már szinte senki nem akarja megvenni.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A fenti adatsorok nem tekinthetőek meglepőnek, ha összevetjük ezeket a magyar politikai kultúra általános állapotával.
Menü