Bevezetés
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_103_p1/#m1277e_103_p1 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_103_p1/#m1277e_103_p1) | |
| APA: | András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_103_p1/#m1277e_103_p1) |
Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdés- és problémakör több szempontból is rendkívül összetett; érinti a társadalomtudományok szinte teljes spektrumát a filozófiától az elméleti és empirikus szociológián, a közgazdaságtanon, politológián keresztül az irodalom- és kultúratudományokig, ugyanakkor „nincs egységes, egyetlen történet az éghajlatváltozással kapcsolatban. Megközelítések széles választékára van szükség az éghajlatot, illetve annak az emberi elmével és kulturális manifesztációival történő interakcióit illetően” (Hulme, 2015, 298).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_103_p2/#m1277e_103_p2 (2026. 08. 09.)
| |
| Chicago: | András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835(Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_103_p2/#m1277e_103_p2) | |
| APA: | András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2026. 08. 09.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_103_p2/#m1277e_103_p2) |
Célszerű ezért lehetőség szerint pontosan meghatározni azt a fogalmi keretet, amely a konkrét mérési eredmények értelmezésének kontextusaként szolgál. Jelen tanulmány mindennek szellemében az éghajlatváltozás fogalmát, pontosabban annak társadalomtudományos megközelíthetőségét szeretné felvázolni. Mindenekelőtt fontos tisztázni a fogalom természet- és társadalomtudományos értelmezéseinek lényeges különbségeit. Ezután érdemes részletesebben megvizsgálni, miként jelenik meg az éghajlatváltozás fogalma az úgynevezett „társadalmi valóságban”: milyen viszonyban állnak a tudatos (ismeretszerű) és a közvetett, nem tudatos (attitűdszerű) komponensek, amelyek felépítik a fogalom értelmezését, és motiválják a vele kapcsolatos társadalmi cselekvéseket. Mindezek mellett ki kell térnünk az éghajlatváltozás értelmezésének „szófelhőjét” meghatározó antropocén-fogalomra is, amelynek segítségével kondenzált módon tanulmányozható a természeti és társadalmi szférák viszonyrendszerének, kölcsönhatásainak átrendeződése. Meggyőződésem szerint az éghajlatváltozás társadalomtudományos szempontból tekintett jelentősége éppen ebben az átrendeződésben ragadható meg leginkább: valójában olyan globális problémáról van szó, amelyre a társadalmi diskurzusok hagyományos kategóriái és keretrendszerei alapján nem adható adekvát, eredményes cselekvéshez vezető válasz.