A környezetvédelem ügyével kapcsolatos attitűdök és viselkedési formák nagymértékben megegyeznek a más közügyekben tanúsítottakkal, és jelentős hatással vannak rá a magyar politikai kultúra általános trendjei. Mind az erős materializmus, mind az individualizmus a környezeti tudatossággal éppen ellentétes mentalitások. Ezzel függ össze, hogy az államtól várják a megoldásokat, tehát az egyének többsége nem hajlandó tenni, anyagi áldozatot vállalni a környezet megóvásáért – az államtól ugyanakkor elvárnák ezt. Ahogy az állampolgárok nem vesznek részt tömegesen sem a politikai szervezetek, sem más civil szervezetek tevékenységében, úgy a környezetvédő szervezetek tevékenységében sem. Egyértelműen a magyar politikai kultúra a magyarázata annak is, hogy a környezetvédő pártok a környezetvédelmi témákkal kapcsolatos csekély érdeklődés miatt nem kerültek be a magyar törvényhozásba. Az LMP sikerei sem a környezettudatosság iránti érdeklődés megnövekedésének voltak köszönhetők, mivel az érdeklődés nem is nőtt érdemben. Az LMP sikerei a 2006–2010-es permanens kormányválsággal és a 2008-as pénzügyi válsággal, majd a pártrendszer 2010 után megváltozott versengési dinamikájával magyarázhatók. A normák megszegésére való erős hajlam nemcsak az adóelkerülésben nyilvánul meg, hanem a például az illegális szemétlerakásban vagy az utak menti szemetelésben is. A kérdéskör megítélésében, a környezeti tudatosság szintjében és az ahhoz való hozzáállásban a magyar politikai kultúra általános módosulása utána várható változás.