Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen hosszú ideje és ilyen nagymértékben fontossá vált témakör vajon mennyiben vált tényezővé a jövő vezető szakembereinek képzésében, azaz hol és milyen formákban találkozhatunk vele a felsőoktatásban. Ez a kérdés azért is aktuális, mert a hazai felsőoktatás szabályozása a közelmúltban úgy alakult át, hogy az eddigiekhez képest jóval egyszerűbb lesz az egyetemeink számára képzéséket, különösen mesterszintű képzéséket indítani. Eközben talán megalapozott az a benyomásunk, hogy a klímaváltozás fogalmának elterjedése – érdekes módon – nem alakította át jelentősen a képzési palettát. Ha valóban fennáll ez a helyzet, vélhetően gyorsan meg fog változni az egyre élesedő felsőoktatási versenyben.

Egy ennyire fontossá vált témakör megjelenítése a felsőoktatásban nemzetstratégiai jelentőségű kérdéskör is. Vajon Magyarország lépést tud majd tartani a világban tapasztalható képzési tendenciákkal, és képes lesz a klímaváltozást értő, hatásait kezelni tudó szakértőket képezni? Esetleg még követendő képzési példákkal is szolgálhat tágabb térsége – Közép-Európa és különösen a Kárpát-medence – számára, amely térséggel egyébként közös klímaváltozási kihívások is összekötik.

Tanulmányunk arra vállalkozik, hogy feltárja az elsődlegesen a klímaváltozással kapcsolatos felsőoktatási képzések helyzetét a nemzetközi színtéren, bizonyos szegmensekben. Mindezt azzal a céllal tesszük, hogy kellő inspirációt nyújtsunk a közeljövőben Magyarországon várhatóan megélénkülő új mesterképzések fejlesztéséhez. A kérdések megválaszolását szakirodalmi feltárás és empirikus vizsgálat segítette.