Az autómegosztás alapgondolata szerint az autózáshoz nincs szükség saját autóra. Az autómegosztóknak valóban megvan a maguk szerepe a közlekedésben, ez azonban egészen más, mint a saját autóé, ezért a saját autót nem tudják helyettesíteni. Az autómegosztás a nagyvárosokhoz, a sűrűn lakott városközpontokhoz kapcsolódik; a vidéken élők számára ez a közlekedési alternatíva nem érhető el kiszámítható módon. Az autósok 40 százalékánál, akiknek vagy a munkavégzéshez, vagy a munkába járáshoz van szükségük az autóra, eleve fel sem merül az autómegosztás lehetősége (Horváth, 2021).

Az „autómegosztás” gyűjtőfogalom, amelynek többféle módja alakult ki. Az első osztályú szolgáltatást biztosító nagy nemzetközi autókölcsönzőkön kívül vannak alacsonyabb árkategóriájú kisebb autókölcsönzők, elérhető továbbá a közösségi autómegosztás (amikor egy magánszemély a saját autóját adja bérbe más magánszemélynek) és a többnyire autóipari vagy olajipari vállalatok által működtetett autómegosztás is (Horváth, 2021).

Az autómegosztó szolgáltatások iránt viszonylag csekély az érdeklődés. A 2010-es évek közepén a kutatók fél évtizeddel előre jelezték, hogy a megosztásos gazdaság ugyan gyorsan fog növekedni és fejlődni, az autómegosztás azonban alig lesz hatással az új autók értékesítésére. Akik mégis az autómegosztást választják, azok számára a pénzmegtakarítás a legfőbb szempont, és minden más – így a fenntarthatóság, a környezetvédelem is – másodlagos (Bert et al., 2016; science.orf.at, 2022).