A klímaváltozással kapcsolatos emberi attitűdök és viselkedések megértése nemzetközi attitűdfelmérések tükrében

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vizsgálatunk következő szakaszában arra az alapvető kérdésre kerestük a választ, hogy milyen tényezők formálhatják az emberek viszonyulását – elsősorban tudatosságát és attitűdjét – a klímaváltozáshoz. Az ennek nyomán felmerülő további kérdésünk az volt, hogy az attitűd elmozdulása milyen kondíciók között okozhat változást a viselkedésben. Azt feltételeztük, hogy alapkérdésünk megválaszolásához közelebb visz a klímaváltozás antropogenikus kutatásában dokumentált nemzetközi attitűdvizsgálatok fogalmi kereteinek feltérképezése és összehasonlítása. Feltételeztük továbbá, hogy a felmérések fogalomrendszerei közötti eltérések az attitűdök megismerésének különböző síkjaira világítanak rá.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ennek nyomán áttekintettük az elmúlt időszak bizonyos nemzetközi attitűdvizsgálatait, különös tekintettel az ezekben megjelenő kérdésfeltevési technikákra. Megnéztük, hogy a kérdések milyen fogalmi rendszerekbe illeszkednek, majd elemeztük, hogy a fogalmi keretek változása hogyan hatott a klímaváltozással kapcsolatos emberi irányultságok mélyebb, pontosabb megértésére. Fontosnak tartottuk annak beazonosítását, hogy milyen jellegű kérdések szólítják meg az embereket, hogy mit tartanak relevánsnak a saját szempontjukból a klímaváltozás vonatkozásában, és hogy melyek azok a tényezők, amelyek formálhatják, átkeretezhetik a hozzáállásukat.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Elsőként az amerikai Pew Research Center 2015 tavaszán készített, 2015. november 5-én publikált, közel negyven ország országos mintavételén alapuló (több országnál 2010-es mintavételt is tükröző), globális felmérését tekintettük át. A vizsgálat eredményeit publikáló dokumentum az alábbi hét kérdésre kapott eredményeket emelte ki.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Mennyire súlyos probléma a klímaváltozás az Ön véleménye szerint (pl. nagyon; valamelyest; nem túlságosan; egyáltalán)?
  • Ahhoz, hogy csökkentsük a klímaváltozás hatásait, Ön szerint az embereknek kell jelentősen változtatniuk az életvitelükön, vagy a technológia fogja ezt megoldani?
  • A párizsi klímakonferenciára előretekintve támogatja vagy ellenzi, hogy saját országa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó megállapodást írjon alá?
  • Ön szerint a klímaváltozás mikor fog kárt okozni az embereknek (pl. most; a következő néhány évben; még sok évig nem; soha)?
  • Mennyire aggódik amiatt, hogy a klímaváltozás személyesen Önnek okoz kárt az élete során (pl. nagyon; valamelyest; nem túlságosan; egyáltalán)?
  • A következő esetleges klímaváltozási hatások közül melyik aggasztja önt a leginkább? szárazság/vízhiány; szélsőséges időjárás (pl. viharok, árvizek); elhúzódó, szokatlanul forró időszakok; a tengerszint emelkedése
  • Ön szerint a gazdagabb vagy a szegényebb országoknak kellene többet tenniük a klímaváltozás ügyében? A gazdagabb országoknak (pl. USA, Japán, Németország) kellene többet tenniük, mert eddig ezek bocsátották ki a legtöbb üvegházhatású gázt. / A szegényebb országoknak legalább annyit kellene tenniük, mert a jövőben leginkább ők fogják kibocsátani ezeket a gázokat.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
(Forrás: Topline Results. Pew Research Center. Spring, 2015 survey)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A fenti kérdések a következő fogalomköröket tükrözték.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Megjelent a klímaváltozás problematizálása, elsősorban a súlyosság, a probléma és a kár fogalomhasználatával.
  • Kirajzolódott a felelősség fogalma, három dimenzióra vetítve, azaz az egyén, a tágabb-szűkebb közösség (pl. emberiség, saját ország) és a „mások” (pl. „technológia,” más országok) vonatkozásában.
  • A klímaváltozás mint általános fogalom mellett megjelent a konkrét fogalom, főként a kár vonatkozásában.
  • Megjelent a közelítés–távolítás dinamikája, például az időbeliség síkján (pl. most … soha).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vizsgálatunk következő forrása a PRC 2019-ben közreadott elemzése volt (Fagan–Huang, 2019), amely 2013-tól 2018-ig terjedő időkeretet fedett le, tehát valamelyest longitudinális megközelítést tükrözött, és a 2015. évi felméréshez képest újabb országokat jelenített meg – Magyarországot is beleértve. A közlemény a következő öt megállapítást tette azzal kapcsolatban, ahogyan az emberek a klímaváltozásra tekintenek világszerte.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • A legtöbb vizsgált országban az emberek többsége fő fenyegetésnek tartja a klímaváltozást. (Mediánérték: 68 százalék; ezen belül nagy eltérést mutató értékek pl. Görögország 90 százalék, Izrael 38 százalék; a közép-kelet-európai térségben Magyarország 66 százalék, Lengyelország 55 százalék, Oroszország 43 százalék.)
  • Ugyanakkor a vizsgált országok lakosságának számottevő része kismértékű fenyegetésnek tartja a klímaváltozást, vagy egyáltalán nem tartja fenyegetésnek.
  • A klímaváltozás miatti aggodalom sok országban jelentősen, átlagosan 10 százalékkal emelkedett 2013 óta.
  • A legtöbb országra igaz, hogy az iskolai végzettség, a nem és az életkor befolyásolja a klímaváltozás iránti attitűdöt. Sok országban a magasabb iskolai végzettségű emberek nagyobb valószínűséggel tartják fő fenyegetésnek a klímaváltozást (legnagyobb mért különbség: Brazília 22 százalék; legkisebb mért különbség: USA 6 százalék; Magyarországon a különbség 11 százalék; általános tendenciaként azonosítható, hogy a nyugati világban kisebb a különbség). Bizonyos országokban a nők és a fiatalabb, 18–29 év közötti generációk klímatudatosabbak. (Megjegyzendő, hogy az adott forrás a generációs eltérésről csak az USA vonatkozásában hoz konkrét adatokat.)
  • Az Amerikai Egyesült Államokban a klímaváltozás miatti aggodalom növekedett a demokraták körében, de nem növekedett a republikánusok körében. A klímatudatosság jellemzően egyébként is magasabb a demokrata vagy demokrata beállítottságú emberek esetében, és ez az arány tovább növekedett az elmúlt években (2013: 58 százalék, 2018: 83 százalék); viszont alacsonyabb volt, és kevésbé növekvő, inkább stagnáló a republikánus vagy republikánus beállítottságú emberek között (2013: 22 százalék, 2018: 27 százalék). (Fagan–Huang, 2019)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A fenti vizsgálat megállapításainak fogalomkörét szemlélve megállapítható, hogy ez a korábbiakhoz képest valamelyest bővült, illetve konkrétabbá vált.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • A longitudinális keret mélyítette a klímatudatossággal kapcsolatos dinamikák megértését.
  • A problematizálás intenzívebb, az aggodalmakat erőteljesebben mobilizáló szóhasználattal társult. Megjelenik és ismétlődik a fenyegetettség fogalma.
  • A kollektív (országos) vonatkozású megállapítások mellett hangsúlyt kaptak a személyiség objektív és szubjektív jegyei (pl. az iskolai végzettség, a nem, az életkor és az USA tekintetében a politikai irányultság). Ennek következtében kiemelődött és – amint a továbbiak mutatják – hosszabb távon relevánssá vált az a megfigyelés, miszerint a középiskolainál magasabb iskolázottság pozitívan hathat a klímatudatosságra. A másik oldalon viszont mindez nyomatékosítja a klímatudatossággal kapcsolatos edukáció szerepét a közoktatás szintjein és a jó gyakorlatok nemzetközi szintű disszeminációjának szerepét. Ugyanakkor elgondolkodtató lehet a politikai irányultság és a klímatudatosság mértékének összehasonlító vizsgálata – különösképpen a sztereotipizálás és a politikai töltetű általánosítás veszélyeit szem előtt tartva.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Következő forrásunk egy 2020-ban publikált attitűdvizsgálat volt. Gizem és Günay Public Attitudes towards Climate Change: A cross-country analysis című tanulmánya a Pew Research Center 2015-ben közreadott adatait és további, frissebb országos adatokat használt fel, és elméleti keretében több újszerű, specifikus fogalomkört jelenített meg.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A vizsgálat arra az alapvető kérdésre kereste a választ, hogy miként hat a fenyegetettség érzete a klímatudatosságra és a klímaváltozás miatti aggodalomra a különböző országokban. Gizem és Günay végső megállapítása szerint: bár mind a globális, mind a személyes fenyegetettség érzete tényleges és jelentős, a személyes fenyegetettség érzékelése lényegesen nagyobb hatást gyakorol a klímatudatosságra és a klímaváltozás miatti aggodalomra (Gizem–Günay, 2020). A szerzők ezzel kapcsolatos általános következtetései így összegezhetők.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • A klímaváltozástól való pszichológiai távolság a fenyegetettség és a tudatosság alacsonyabb szintjét vonja maga után.
  • Az egy főre jutó GDP negatívan korrelál a klímatudatossággal az országok közötti összehasonlításban. Kényelmetlen igazság, hogy a gazdag országokban élő emberek nem akarnak szembenézni a klímaváltozással kapcsolatos felelősségükkel.
  • A hagyományos média, a politikai pártok, az NGO-k és klímaváltozás-aktivisták kommunikációs stratégiája meghatározó a tudatosság növelésében, főként a potenciális fenyegetettség egyénekre és családjukra gyakorolt hatásának hangsúlyozásában, különös tekintettel a magas jövedelmű országokra (ibid.).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A vizsgálat részletei az alábbi, specifikus megfigyeléseket erősítették meg, finomították, illetve tárták fel.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • A gender szignifikáns tényező a nők magasabbnak tűnő klímatudatossága miatt.
  • A fiatal életkor nem feltétlenül jelent magasabb szintű klímatudatosságot, sőt bizonyos intervallumokban a tudatosság növekedhet a biológiai korral (pl. egy 18 éves és egy 48 éves személy között akár 2 százalék is lehet a valószínű növekedés).
  • A magasabb iskolázottság növelheti a tudatosságot.
  • A nagyobb anyagi stabilitás az egyén szintjén növelheti a tudatosságot.
  • Egyéni szinten a posztmateriális értékek szignifikáns előrejelzőknek tűnnek a nagyobb klímatudatosság szempontjából.
  • Országos szinten azonban nem figyelhető meg ez a pozitív összefüggés (lásd a fenti általános megállapítást).
  • Országos szinten a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófáknak való kitettség nem von maga után nagyobb klímatudatosságot – demonstrálva az egyéni és a közösségi fenyegetettség érzetének eltérő hatását a klímatudatosságra.
  • A vallásosság, a lakhely jellege és a közösségi média használata nem szignifikáns előrejelző a klímatudatosság szempontjából (ibid.).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Kérdés, hogy a korábbi vizsgálatokhoz képest árnyaltabb, pontosabb megállapítások hátterében milyen elmozdulásokat figyelhetünk meg a Gizem és Günay által használt fogalomrendszerben (Gizem–Günay, 2020). Fontos, hogy a szerzők konkrét vizsgálati keretet állítottak fel egy adott kérdés mélyebb, több szempontú megértésére fókuszálva. A szempontrendszert formálták bizonyos, az eddigi vizsgálatok alapján kialakított feltételezéseik, illetve újszerű elemek, beleértve

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • a szubjektív megélés, érzékelés releváns fogalomként való használatát;
  • a pszichológiai távolság különböző szintjein történő megfigyelést (személyes és kollektív/országos; személyes és planetáris fenyegetettség). A szerzők kiemelik, hogy ennek az elemnek a kialakításánál a politikai pszichológia megfigyeléseit vették alapul, amelyek a fenyegetettség különböző szintjeit azonosítják (személyes/az egyén fizikai jól-létére vonatkozó és kollektív). Bizonyos vizsgálatok szerint az affektív, tehát érzelmileg felkavaró tényező tipikusan a személyes szinten jelenik meg, és több aggodalmat válthat ki, mint a kollektív szint. Más vizsgálatok szerint viszont a kollektív, tipikusan országos fenyegetettség nagyobb hatással lehet az attitűdökre és a csoportviselkedésre, beleértve az előítéletet, az intoleranciát és a szigorúbb intézkedések támogatását. Gizem és Günay nézete szerint a klímatudatosság megértése szempontjából a fenyegetettség mindkét szintjének vizsgálata releváns (Gizem–Günay, 2020);
  • a mediatizálás erejét, azaz a fenyegetettség érzetének és a média hatásának viszonyát. Ezzel kapcsolatban a szerzők kiemelik, hogy nem szükséges a közvetlen megélés, mivel a hagyományos média eszközeivel történő bemutatás (pl. híradások, filmek) erősen hathatnak a véleményre és az attitűdre;
  • a személyes szint komplexebb vizsgálatát (nem, életkor, jövedelem, iskolázottság szintje, urbanizáció mértéke a lakóhely jellege alapján, spritualitás, a közösségi média használata, kulturális értékrend). A közösségi média használatával kapcsolatban a szerzők az igen/nem válaszokra korlátozták a felmérést, kiemelve, hogy nehéz konkrét összefüggéseket megállapítani a válaszadók közösségimédia-használatának részletei (mely felület, milyen gyakran) és klímatudatosságuk között. A kulturális értékrend és a klímatudatosság vizsgálatánál a szerzők azt a feltételezést vették figyelembe, amely szerint a posztmaterializmus kritikus értéket jelenthet a fejlettebb országokban a nagyobb anyagi stabilitás és a fizikai fenyegetettség megélése összefüggéseinek tekintetében.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Végül a Glasgow University Media Group által végzett kutatás 2013-ban publikált eredményeit néztük meg (Happer–Philo, 2013), elsősorban azért, mert ennek a vizsgálatnak a fogalmi kerete a mediatizált fenyegetettség attitűdre, majd viselkedésre gyakorolt hatására fókuszált. Happer és Philo arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen fajta médiakommunikáció hat erőteljesen a klímaváltozással kapcsolatos fenyegetettségre és viselkedésre, illetve milyen környezeti feltételek segíthetik az attitűd és a viselkedés/cselekvés közötti rés (value-action gap) áthidalását (Happer–Philo, 2013). A vizsgálat során fókuszcsoportokat szerveztek, amelyeknek előzetesen felmérték a klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét. Ezt követően – a „bemerítés” technikáját alkalmazva – a hagyományos média (televízió, rádió, nyomtatott sajtó) eszközeivel olyan drámai szcenáriókat mutattak be a résztvevőknek, amelyek a klímaváltozás hatásaként a személyes életüket érinthetik a jövőben (pl. a lakóhelyükön jelentkező klímamigráció). Az ezt követő vizsgálat erőteljes elmozdulást állapított meg a résztvevők attitűdjében a fenyegetettség érzetének irányában. A hat hónap elteltével készített interjúk az vizsgálták, hogyan hatott a résztvevők attitűdváltozása a viselkedésükre a klímatudatosság szempontjából. Az eredmények szerint nem történt szignifikáns és tartós változás a résztvevők életmódjában. Ennek okát legfőképpen abban látták, hogy környezeti feltételeik nem támogatták a változtatásokat, sőt ezek hiánya (pl. kerékpárutak elégtelensége) a tehetetlenség, frusztráció érzését keltette bennük. Ugyanakkor a résztvevők elmondták, hogy általánosságban nyitottabbá, érzékenyebbé váltak a klímaváltozással kapcsolatos információkra (ibid.).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Happer és Philo eredményei rávilágítanak, hogy a klímaváltozással kapcsolatos attitűdök pozitív elmozdulása nem feltétlenül vonja maga után a klímatudatos viselkedés kialakítását, amennyiben a hagyományos média és az egyén életének környezeti feltételei ezt nem támogatják folyamatosan és következetesen (Happer–Philo, 2013). Ugyanakkor a hagyományos médiának nagy szerepe van a klímatudatosság fenntartásában és növelésében; a környezeti feltételek és szabályozások pedig jelentős hatást gyakorolnak a környezettudatosabb viselkedés kialakítására.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vizsgálatunk ezen szakaszának célja a klímaváltozással kapcsolatos emberi attitűdök és viselkedések mélyebb megértése volt. Feltett kérdéseink azokra a tényezőkre irányultak, amelyeknek szerepük lehet az emberek klímaváltozás iránti tudatosságának és attitűdjének formálásában, illetve azokra a kondíciókra, amelyek befolyásolhatják az úgynevezett value-action gap, vagyis a viszonyulás és a tényleges viselkedés közötti távolságot. A válaszok feltárásához nemzetközi attitűdvizsgálatokat tekintettünk át. Azt feltételeztük, hogy az attitűdvizsgálatok kérdései által felvázolt fogalmi keretek feltérképezése, a bennük megjelenő elmozdulások, esetleges mélyülések és specifikációk, továbbá a rájuk adott emberi válaszok összehasonlító elemzése segít pontosabban beazonosítani a klímaváltozás iránti attitűdökre és viselkedésre ténylegesen ható szempontokat. Bár vizsgálatunk mindenképpen bővítendő és mélyítendő, beleértve a konkrétan magyarországi vonatkozású dimenziót, bizonyos kérdések megválaszolásához közelebb vitt.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi attitűdfelmérések és -kutatások fogalmi keretei specifikálódtak az elmúlt évtizedben, és ez az attitűdformáló tényezők mélyebb, pontosabb megértéséhez vezetett. Ezzel összefüggésben a specifikáció fontos területei a fenyegetettségérzés különböző szintjeinek vizsgálata, a személyiség egyre kiterjedtebb objektív és szubjektív jellemzőinek bevonása a vizsgálati keretbe, a pszichológiai közelítés és távolítás dinamikájának alkalmazása az érzékenységek feltérképezésében, a társadalmi környezet és a hagyományos kommunikációs csatornák hatásának értékelése a klímatudatos attitűd és cselekvés közötti eltérés feltárásában.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A fenyegetettség szempontjából különösen fontos megfigyelés az indirekt, például a hagyományos média által keltett fenyegetettségérzés jelentősége. Fontosnak bizonyult továbbá az egyén konkrétabb jellemzőinek explorálása a társadalmi nem, az életkor, az iskolázottság, az anyagi helyzet és az értékrend attitűdre gyakorolt hatásának megértésében. Megerősítést nyert a környezeti, infrastrukturális feltételek szerepe az attitűd tényleges viselkedéssé formálásában. Végezetül kirajzolódott a közoktatás tematikus tartalmának fontossága a klímatudatosság társadalmi növelésében.
Menü