2.2.3. Műszaki szakszövegek fordítása

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ami a műszaki szakszövegek fordításának vizsgálatát illeti, Zabóné Varga megállapítja, hogy a magyar nyelvű fordítástudományi szakirodalom „annak ellenére sem foglalkozik a műszaki fordítás elméletével és gyakorlati kérdéseivel, hogy ma már egyértelmű tényként lehet megállapítani, hogy a fordítandó szövegek jelentős része ezen a területen készül” (Zabóné Varga, 2015, 44). Üdítő kivétel például Ráskó Zoltán munkája, aki műszaki – azon belül is járműipari – szakszövegek fordításának sajátosságait vizsgálja (Ráskó, 2011). Igaz, Ráskó munkája is inkább gyakorlatinak tekinthető, mintsem elméletinek, és inkább az ismeretterjesztő kategóriába sorolhatnánk. Egy nagyon fontos gyakorlati szempontot mégis kiemelnénk.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A szakfordítás alá tartozó legtöbb szakterületnél – leszámítva a marketing-, pr- és imázs-szövegeket, ahol nagyon fontos, hogy a szöveg „hogyan adja el magát” – a lehető legtömörebben, világosan, a forrásszövegből el nem véve, és ahhoz hozzá nem téve kell a fordítást elkészíteni. Adott esetben tehát nem tilos a szövegen abból a szempontból „javítani”, hogy a forrásdokumentum – az adott nyelvet sokszor nem anyanyelvi szinten beszélő – szerzőjének nehézkes és bonyolult fogalmazásmódját a fordító a mondanivaló és értelmesség megtartása mellett leegyszerűsíti. (Ráskó, 2011)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ez a meglehetősen gyakorlati szempont nem szerepel a természettudományos–műszaki műfajra jellemző „általános” fordítási szabályszerűségek között, amelyeket Stolze a következőképpen foglalt össze (Stolze, 2005):
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  1. A minden egyéb fordítási elv fölé rendelt követelmény egyértelműen a tartalmi (denotatív) ekvivalenciára való törekvés.
  2. A szintaxis területén korlátozottak a variációs lehetőségek, mert a tudományos–műszaki nyelv szintaxisa viszonylag korlátozott mennyiségű mintát követ.
  3. A lexika területén a terminologizálás csökkenti le a variációs lehetőségek számát.
  4. Az egyedi stilisztikai variációs lehetőségeket korlátozzák a viszonylagosan állandósult felhasználási normák.
  5. A célnyelvi olvasóval kapcsolatban általában nem merül fel alapvető probléma: a természettudományos–műszaki szövegek fordításai a célnyelven általában olyan olvasóknak szólnak, akiknek az ismeretei és a szöveg értéséhez szükséges háttértudásuk hasonló a forrásnyelvi szöveg olvasóiéhoz. (Stolze, 2005, 75; idézi és ford. Zabóné Varga, 2015, 27–28)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ahogy Stolze írja, a természettudományos–műszaki műfaj esetében a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg olvasóinak ismeretei nagyon hasonlóak egymáshoz, ezért a fordítás során a nyelvi közvetítőnek nem szükséges további hozzáigazítást végeznie – mint például a marketingszövegek esetében. Napjainkban viszont egyre inkább jellemző, hogy sem a forrásszöveg készítőjének, sem a fordítás készítőjének nem azonos a szöveg megértéséhez szükséges háttértudása az olvasókéval. Ugyanis nemcsak a műszaki szakszövegek mennyisége, de a szakterületek száma is rohamosan nő. A gyakorlatban lassan nem elvárható, hogy a műszaki szakszöveg írását és fordítását végző személy egy személyben nyelvi szakember és a szakterület magasan képzett szakértője is legyen. Ezért egyre inkább kiemelt szerepet kapnak azok az információkezelési módszerek, amelyek oly módon teszik hozzáférhetővé a tudást a szakterületen eredetileg nem annyira jártas nyelvi közvetítők számára, hogy a lehető legrövidebb idő alatt érhessék el az információkat.
Menü