A gyakorlatban viszont számtalan olyan kérdés merül fel, amelyekre a hivatkozott szabvány nem tér ki: ezek főként a javítások elbírálásának, a javítások átvezetésének lépései, a kiadványszerkesztési, a nyelvi mérnöki és a gépi minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok. Vannak olyan kérdések, amelyeket tárgyal a hivatkozott szabvány, de amelyekkel a fordítástudományi szakirodalom még nem vagy nem sokat foglalkozott: ezek – a fentieken túl – a végső ellenőrzés, a leadás, a visszajelzések kezelése vagy a különböző adatbázisok karbantartásának folyamata a fordítási projektek keretében (például a terminológiai adatbázis vagy a fordítási memória karbantartása). Ezek a feladatok a fordítóirodai gyakorlatban mindennaposak, a szakirodalomban azonban máig nem tisztázott, hogy az egyes lépések pontosan milyen szerepet játszanak a fordítási projektfolyamatban, milyen ismeretekre van szükség a végrehajtásukhoz, illetve milyen szakember bevonását igénylik. Tapasztalataink alapján ezek a kérdések a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is homályosak, nem tisztázottak megfelelően.

A felsorolt feladatok nagy részét a legtöbb fordításszolgáltatónál a projektmenedzserek végzik. A projektmenedzserek ezen a szakterületen jellemzően nyelvi szakemberek, de bizonyos irodák esetében előfordul, hogy kifejezetten az informatikában jártas szakembereket foglalkoztatnak ebben a munkakörben. (Ezenfelül természetesen projektmenedzsment-ismeretek megléte is hasznos és szükséges ebben a pozícióban.) Ahhoz, hogy definiálható legyen az az ismeret- és kompetenciahalmaz, amely az egyes részfolyamatok elvégzéséhez szükséges, elsőként a folyamatok részletes elemzését kellene elvégezni. Erre a részletes elemzésre nem vállalkozunk, itt csak e folyamatok nyelvészeti vonatkozásait mutatjuk be. A 7. táblázatban összegezzük az egyes projektlépésekben felmerülő nyelvi, terminológiai feladatokat. A szakirodalom alapján nyelvészeti szempontból egyértelműen tárgyalt lépéseket (fordítás, kétnyelvű lektorálás) szürke színnel jelöltük.