Az azonosított képzések többsége multidiszciplináris megközelítést alkalmaz, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgatók szélesebb körű ismereteket szerezzenek a klímaváltozáshoz kapcsolódó különböző szakterületekről. Ezek a programok nemcsak a természettudományokba nyújtanak mélyebb betekintést, hanem a társadalomtudományok és a gazdaságtudományok aspektusaira is kiterjednek. A tantervek különösen nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati készségek fejlesztésére, például a fenntartható energiaforrások tervezésére, a városi környezet klímaadaptációjára, valamint az éghajlati reziliencia fejlesztésére, amelyek mind a jövőbeli klímakihívások kezelésére irányulnak.

A képzések megoszlását az egyes képzési területek között a 2. ábra szemlélteti. A képzések legnagyobb része természettudományos vagy interdiszciplináris, de jelentős a gazdaságtudományi, társadalomtudományi és műszaki képzések aránya is. A képzések többsége nem egy vagy több képzési területre építve, átfogóan foglalkozik a klímaváltozással, hanem valamilyen szűkebb kompetenciaterülettel összefüggésben teszi ezt. A 3. ábrán a képzések leírásában szereplő kulcskifejezéseket rendeztük szófelhőbe.

A képzések – megnevezéseik és a leírások alapján – a klímaváltozás kezelésével kapcsolatos mitigációs (megelőzési) és adaptációs (alkalmazkodási) ambíciókat egyaránt megjelenítik. Csak néhány képzést találtunk, amelyik deklaráltan nagyobb hangsúlyt helyez egyik vagy másik megközelítésre. A klímaváltozási képzések többsége a nyugati világ egyetemeihez kötődik.