Összefoglalás

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Kétségtelen, hogy a környezetvédelemhez kapcsolódó természettudományos viták, a klímaszorongás, a klímaaktivitás vagy környezetvédelmi aktivitás alapulhatnak nagyon mélyen gyökerező meggyőződéseken, sőt, mint bemutatásra került – véleményem szerint – kanti értelemben egyenesen közvetlen morális imperatívusznak is tekinthetjük. Az ebből fakadó cselekvések, ideértve az ezzel kapcsolatos beszédet, tartalmazhatnak rituálisnak mondható elemeket, mitikus magyarázatokat és egyéb, a vallástudomány által használt, a vallás funkcionális kategóriarendszereibe illeszkedő jellemzőket, de meglátásom szerint a fentiekben kifejtettek miatt „a hit ugrása” a kierkegaard-i fogalmi keretben nem következhet be. Amennyiben pedig fennáll a hit hiátusa, akkor az egyéni vallásosság Glock–Stark-modelljének rögtön az első dimenziója hiányzik.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Kierkegaard megközelítése mellett a vallásos hit körülhatárolásának nyilvánvalóan más elméletei is léteznek a filozófiában, amelyeket érdemes és szükséges lenne megvizsgálni, hogy még pontosabban megválaszolhassuk a címben szereplő kérdést: Klímatudatosság vagy klímavallás? Azonban először is fogalmazzuk meg magunkban azt a kérdést, hogy egyáltalán fontos-e választ találnunk erre a felvetésre. Amennyiben elfogadjuk, hogy a természet fennmaradása saját egzisztenciánk feltétele, akkor nem is szükséges továbblépnünk a racionális egoizmus – köznyelven a saját jól felfogott érdekünk – fogalmi keretén túl, a vallásosság felé, feltéve, hogy valaki nem arra kívánja felhasználni a környezet védelméért kifejtett aktivitásnak a valláshoz társítását, hogy ezzel „értékelje le” az aktivisták tevékenységét.
Menü