Félelemkeltés és a haszonélvezők
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p1/#m1277e_39_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p1/#m1277e_39_p1) | |
| APA: | András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p1/#m1277e_39_p1) |
A monokauzális modellek megértése többnyire jóval egyszerűbb, mint a multikauzálisoké, és gyakran szinte magától adódik az emberi felelősség kérdése is. A katasztrófák elsősorban akkor bűvölnek el bennünket, ha megszemélyesülnek – írja Norbert Bolz (Bolz, 2020, 129–146). Ezáltal lehet felosztani a világot jóra és rosszra, ahol a jó oldalon megjelennek a klímaharc hősei, a rossz oldalon pedig a klímatagadók. Megjelennek azok a moralizálók, akik magukat az apokaliptikus jövő fő áldozatának tekintik. Ebben az alapállásban a társadalmi konszenzusnak, a politikai diszkussziónak nincs helye, a mainstream média pedig atyai szeretettel veszi körül azokat, akik iskolakerüléssel és infantilis akciókkal a jövő generációinak nevében dolgoznak planétánk megmentéséért.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p2/#m1277e_39_p2 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p2/#m1277e_39_p2) | |
| APA: | András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p2/#m1277e_39_p2) |
Ugyanakkor a fejlett nyugati országokban hiperérzékenység figyelhető meg mindenféle rizikóval szemben (Bolz, 2020, 140). Esténként, amikor a túlérzékeny – vagy inkább túlérzékenyített – közönség összegyűlik a tévéképernyők előtt, termékeny talajra hullik minden, a fenyegetettségről szóló hír, kommentár. A naponta érkező fenyegetettségi szólamok közepette van-e még mersze bárkinek is kételkedni abban, hogy az élet egyre veszélyesebbé válik? A félelem azonban rossz tanácsadó. A kérdés ugyanis az, vajon a veszélyek nőnek-e, vagy csak a félelmeink. Bolz szerint a fenyegetések napjainkban nem annyira a természettől származnak, mint inkább az emberi döntések kiszámíthatatlanságából (Bolz, 2020, 140).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p3/#m1277e_39_p3 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p3/#m1277e_39_p3) | |
| APA: | András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p3/#m1277e_39_p3) |
Egy olyan léptékű gazdasági-társadalmi és globális politikai átalakulás során, mint amely napjainkban a klímaváltozás kapcsán végbemegy, jogosan merül fel a kérdés: Cui bono?, azaz kinek az érdeke, avagy teleológiai fogalmat használva: kinek a célja? Bolz azt a globális zöld elitet nevezi meg, akik a Greta-generáció háttércsapatát alkotják (Bolz, 2020, 34). Ők azok, akik jól értenek hozzá, hogy a klímakatasztrófával való fenyegetést és az aszkézis hirdetését egy magas profitot hozó üzleti vállalkozássá tegyék.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p4/#m1277e_39_p4 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p4/#m1277e_39_p4) | |
| APA: | András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_39_p4/#m1277e_39_p4) |
A Cui bono? kérdést más megközelítésben válaszolja meg a Die Welt 2022. november 7-i számában Axel Bojanowski. Mint írja, a klímakutatók öt különböző klímaszcenáriót állítottak fel, amelyek közül egyedül az RCP8.5 kódjelű tartalmaz az egész emberiség számára apokaliptikus kimenetelt. Hogy ezt a modellt sokszorosan megcáfolták, és hogy teljesen irreális, nem zavarja azokat, akik így vagy úgy anyagi hasznot húznak a katasztrófaprognózisokból. Ezek közé tartoznak többek között a politikusok, a média, a bankok, a nagyvállalatok, a klímakutatók és a legutóbbi, Egyiptomban megrendezett klímakonferencia 40 ezer résztvevője.