2022 májusában és szeptemberében a már említett hibrid megoldás szellemében rendeztek kétszer kétnapos előadás-sorozatot, az úgynevezett 4π szimpóziumokat a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokról (Ganteför, 2022) a németországi Konstanzban, majd a svájci Romanshornban. A szimpóziumok során több, mint húsz előadás hangzott el a terület kiváló szakértőitől. A 4π megnevezés – ami a gömbfelületen a maximális térbeli látószög – arra utal, hogy a szimpóziumok széleskörűen kívánták áttekinteni a klímaváltozást, vagyis a szűkebb értelemben vett klímaváltozáson kívül megvizsgálták annak energiaellátási, gazdasági és emberi vonatkozásait is.

 

Ez az ideológiai csapda a csoportnyomás törvényének megfelelően kiterjed az egész társadalomra. Ganteför könyvet is írt erről a témáról Gesetz der Herde, vagyis A nyáj törvénye címmel. Hasonló szellemben fogalmaz Lóránt Károly Világvége helyett című könyvének hátsó borítóján: „A fizikai valóság felől nézve kétségtelen, hogy a világ mai energiarendszerének erőltetett átalakítása ’híg’ energiafajtákra eleve kudarcra ítélt kísérlet. A kérdés csak az, hogy a közvélemény mennyi idő múlva, mekkora életminőség-romlást követően fog erre rájönni.”

 

A szimpóziumok mérsékelt energiafordulatra tettek javaslatot. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a hagyományos szén-, kőolaj-, földgáz- és uránalapú energiatermelés megváltoztatását irányozták elő, mégpedig úgy, hogy az energiahordozó-összetétel a következők szerint alakuljon: először is teljes egészében hiányzik a szén; a kőolaj használata minimálisra csökken; jelentős szerepet kap viszont a földgáz, amelynek szén-dioxid-kibocsátása csak egyharmada a szénalapú energiatermelésnek; a meglévő uránalapú atomerőművek kiegészülnek tórium üzemanyagú erőművekkel; ehhez jönnek még a megújuló energiára alapuló energiatermelési eljárások, nevezetesen a szél-, a nap- és a vízerőművek. Ezen túl figyelembe kell venni, hogy valamennyi energiatermelési eljárásban jelentős tartalékok vannak a hatékonyság javításának területén.