Bevezetés
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_30_p1/#m1277e_30_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_30_p1/#m1277e_30_p1) | |
| APA: | András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1277e_30_p1/#m1277e_30_p1) |
Központi témánk, a klímaváltozás valamikor a múlt század 60-as, 70-es éveiben egy nagyon általánosan értelmezett környezetvédelemként indult, amely olyan részfeladatokat foglalt magában, mint az ivóvízhiány megszüntetése, a megművelhető földterület csökkenésének megállítása, a tengerek halállományának védelme, a fajok sokféleségének megőrzése – és a felsorolást még folytathatnánk. Ez a széles körű megközelítés idővel azonban egyre szűkült, olyannyira, hogy napjainkban már egyetlen téma, a klímaváltozás uralja nemcsak a politikai, de a tudományos diskurzust is. Ráadásul a klímaváltozással szembeni fellépés szintén egyetlen tényezőre szűkült, nevezetesen az ember által okozott szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Ez a megközelítés monokauzális, mert a klímaváltozás rendkívül bonyolult oksági viszonyait egyetlen oksági kapcsolatra vezeti vissza. Ebben a cikkben a praktikus filozófia eszközeivel és módszereivel – konkrétabban szólva a kauzalitás és a teleológia fogalmának segítségével – tárgyalom a klímaváltozást és a klímaváltozással összefüggő problémákat. A bemutatott példák a német nyelvterületről származnak.