Célszerű ezért lehetőség szerint pontosan meghatározni azt a fogalmi keretet, amely a konkrét mérési eredmények értelmezésének kontextusaként szolgál. Jelen tanulmány mindennek szellemében az éghajlatváltozás fogalmát, pontosabban annak társadalomtudományos megközelíthetőségét szeretné felvázolni. Mindenekelőtt fontos tisztázni a fogalom természet- és társadalomtudományos értelmezéseinek lényeges különbségeit. Ezután érdemes részletesebben megvizsgálni, miként jelenik meg az éghajlatváltozás fogalma az úgynevezett „társadalmi valóságban”: milyen viszonyban állnak a tudatos (ismeretszerű) és a közvetett, nem tudatos (attitűdszerű) komponensek, amelyek felépítik a fogalom értelmezését, és motiválják a vele kapcsolatos társadalmi cselekvéseket. Mindezek mellett ki kell térnünk az éghajlatváltozás értelmezésének „szófelhőjét” meghatározó antropocén-fogalomra is, amelynek segítségével kondenzált módon tanulmányozható a természeti és társadalmi szférák viszonyrendszerének, kölcsönhatásainak átrendeződése. Meggyőződésem szerint az éghajlatváltozás társadalomtudományos szempontból tekintett jelentősége éppen ebben az átrendeződésben ragadható meg leginkább: valójában olyan globális problémáról van szó, amelyre a társadalmi diskurzusok hagyományos kategóriái és keretrendszerei alapján nem adható adekvát, eredményes cselekvéshez vezető válasz.