Fordításszolgáltató 1 szerint igen, szükség lenne rá. Viszont a gyakorlatban ez nagyon időigényes feladat, nehezen látható a megtérülése, és a tapasztalatlan vevő egyáltalán nem érti a hasznát. „Tapasztaltabb ügyfelek esetleg érdeklődnek iránta, és látják a szükségét, hasznát, de más esetben nagyon nehéz megteremteni hozzá a büdzsét.”

Fordításszolgáltató 2 szerint a terminológiamenedzsment több résztvevős folyamat. Meglátása szerint más kompetenciát igényel a terminusok forrásszövegből való kinyerése, és mást a terminológiamenedzsment. Az első nagyon erősen szövegelemző tevékenység, ezzel szemben a terminológiamenedzser feladata, hogy átlássa, milyen terminológiára van szükség, azt hogyan érdemes kezelni, szerkeszteni, kit érdemes megbízni a „fordításával”, illetve, hogy a fordítás folyamatát kísérje. Emiatt úgy tartják, hogy a terminológusnak annyira kell nyelvésznek lennie, mint a mérnöknek vagy a projektmenedzsernek – vagy talán egy kicsit jobban. De a „fordítást” magára a nyelvészre vagy a fordítóra vagy a lektorra hagyják. Ugyanakkor elismerik, hogy egy képzett terminológus képes arra, hogy kigyűjtse a terminusokat, és a saját nyelvére „le is fordítsa”, illetve átlássa, hogy a fordítás során mire kell odafigyelnie: hogyan szerepel a terminus a forrásnyelvben, és hogyan fog az működni a célnyelvben. „És nem minden fordító képes például arra, hogy terminológiát fordítson.” „Triviális dolognak tűnik, de nem triviális annak, aki ezt nem… Nem tudom, mennyire kell ezt tanulni…”

Fordításszolgáltató 2 másrészről úgy tartja, hogy az ügyfél feladata, hogy felismerje, a terminológiai munka szükséges dolog. Fontos volna, hogy a tartalomgyártók (’content writer’-ek, szakszövegírók) ebben részt vegyenek, tudjanak róla, és visszajelzést adjanak, vagy esetleg ők is csinálják, megosszák a saját belső terminológiájukat stb. Továbbá természetesen annak is a feladatai közé tartozik a terminológiai munka, aki a szöveggel találkozik, tehát a fordító és minden köztes szereplő feladata is. Fordításszolgáltató 2 úgy tartja, hogy az általuk hozzáadott érték az is, hogy menedzselik a terminológiát, például kapcsolatot tartanak az ügyféllel, összehangolják a tartalomgyártók által készített terminológiát a fordítók által használttal. Tehát összességében közös feladatnak tekintik a terminológia kezelését – mindamellett, hogy úgy tartják, a terminológiát végső soron az fogja tudni „megalkotni”, aki a szöveggel találkozik. „Ez az egész munkafolyamat, pont ugyanúgy, mint a minőségbiztosítás, ez is egy teljesen külön trackje a történetnek, tehát, ami a fordítás mellett kell, hogy zajlódjon, kiegészítve a fordítást mint folyamatot.”

Fordításszolgáltató 3 szerint, ha a szervezet megengedi, akkor természetesen van külön terminológus, az viszont nem biztos, hogy ez nyolcórás állás. A terminológia gondozásához mindenképpen nyelvi szakemberre van szükség, az külön szaktudást igényel. Nem szerencsés, ha egy fordítóirodánál – pusztán azért, hogy kapacitásban spóroljon a cégvezetés – a projektmenedzserek végzik a terminológiai munkát. Fordításszolgáltató 3 szervezeténél a nyelvi vezető a felelős a nyelvi, terminológiai előkészítésért és a terminológia gondozásáért, akár visszamenőlegesen is. Az ügyféltől érkezett visszajelzéseket is ő viszi be a master TM-be, ellátja a megfelelő címkékkel, de ő felelős a gyakornoki programért, a szabadúszó bejelentkező fordítók kiválasztásáért, munkájuk értékeléséért, illetve előadásokat is szokott tartani a kollégák számára. Emellett, ha szükség van rá, fordít is. Tehát munkája 50 százalékát a lektorálás vagy szuperlektorálás, illetve fordítás teszi ki, másik 50 százalékát pedig a további, fent említett tevékenységek.

Fordításszolgáltató 4 szerint szükség van terminológiamenedzsmentre, de azt nem látják elkülönült funkciónak. „Tehát bármekkora fordításszolgáltatóm lenne, én nem biztos, hogy egy terminológiamenedzsment-osztályt létrehoznék benne. Vagyis létrehoznék, de kimondottan a forrásnyelvre.” Úgy látja, hogy ha egy szöveget sok nyelvre fordítanak, akkor van értelme annak, hogy a terminológiát már a forrásnyelvnél kidolgozzák, de ahol leginkább egy nyelvre fordítanak, „nem éri meg ez a mutatvány”. Tehát fordításszolgáltató 4 szerint alapvetően fordításszolgáltató- vagy – ilyen tekintetben – feladatfüggő, hogyan érdemes szervezni a terminológiai munkát. Náluk gyakorlatilag minden ügyfélnek van egy nyelvi vezetője, aki ért az adott ügyfél anyagaihoz (beleértve a szakterületet és az ügyfél speciális elvárásait, terminológiáját is). „Nem tudunk egy olyan embert összegyúrni, aki ért az atomiparhoz is, meg a művesekészülékekhez is, egyszerre és ugyanolyan jól.” Szerintük egy egynyelvű fordítóirodában – ideértendő a két, három nyelv is – nem igazán van helye terminológusnak. Elsősorban azért, mert a szolgáltatás során a célnyelvre fókuszálnak, és úgy látják, hogy nem éri meg átfésülni a forrásdokumentumot a terminusok kigyűjtése érdekében. Azonban egy nagyon nagy, többnyelvű fordítóiroda esetén érdemes lehet terminológiai osztályt létrehozni, ahol a terminológus feladata, hogy már a forrásanyagból megállapítsa, mi fog problémát jelenteni a fordítás során, és mit érdemes rögzíteni a terminológiai adatbázisban. A célnyelvi terminológia kidolgozása viszont szerintük sem lehet a terminológus feladata, ezt a feladatot inkább a nyelvi vezetőkre bíznák.