A terminológiai munka modern eszközeinek alkalmazásával jobb minőséget lehet elérni, és költséghatékony lesz a munka. A fordítóknak számos számítógépes eszköz áll rendelkezésükre, amelyek segítik a munkájukat. Ezeknek az eszközöknek a megnevezését illetően a szakmában a terminológiai sokféleség, a szinonimák használata jellemző; ezekre a szoftverekre magyarul is gyakran többféleképpen utalnak. Például számítógépes fordítástámogatás, géppel támogatott fordítás, fordítástámogató szoftver stb. Mára egyre gyakoribbá vált a translation environment tools (TEnTs) terminus használata is, amelyet magyarul fordítási környezetnek nevezhetünk (erről részletesen lásd Ábrányi, 2016). Az MSZN EN ISO 17100:2019 szabvány alapján a CAT „a fordítási munkafolyamat része, amelynek során többféle szoftver segíti, támogatja a humán fordítási folyamatot”. A szabványban megjegyzésben szerepel, hogy „ezeket a számítógépes programokat rendszerint fordítástámogató eszközöknek, számítógéppel támogatott fordítási eszközöknek vagy esetenként fordítási környezetet biztosító számítógépes eszközöknek (TEnTs) szokás nevezni”. Ebben a könyvben a szabvány alapján és az egyszerűség kedvéért CAT-eszköznek nevezünk minden, fordítástámogatási céllal készített eszközt. A terminológiai adatbázisok elkészítésére, kezelésére ma már számos CAT-eszköz létezik, amely lehet önálló szoftver (például az RWS MultiTerm) vagy egy másik CAT-eszköz része (például a MemoQ terminológiakezelője). A terminológiai adatbázisokat a fordítás (kézi vagy gépi) minőség-ellenőrzése során is használják: „A terminológiai adatbázis elkészítése, használata és naprakészen tartása egyúttal a minőségirányítás alapja is a fordítási munkafolyamatban” (Fóris, 2019b, 215). A fordítói terminológiai adatbázist általában egy hozzáértő szakember kezeli (terminológus, esetleg olyan gyakorlott fordító vagy nyelvi szakértő, aki jártas a terminológiai munkafolyamatban). Például Tamás és munkatársai érthetően és sok példával mutatják be, hogy a hiteles fordítások esetében hogyan hasznosítható az SDL Trados szoftverrel támogatott fordítás és terminológiai munka (Tamás et al., 2020).

A fordítás-előkészítés során az egyik feladat összegyűjteni a szövegben előforduló terminusokat (forrásnyelvi és célnyelvi terminusok, szükség esetén definíciókkal), és terminológiai glosszáriumot készíteni, vagy a terminológiai adatokat bevinni a terminológiai adatbázisba (a CAT-eszközök integrált fordítási felületén). Ennek célja a fordító munkájának megkönnyítése, gyorsítása – például annak elősegítése, hogy a célnyelvi szövegben mindig ugyanazt a terminust használhassa a szövegkoherencia megteremtése, illetve megőrzése érdekében.

Az ellenőrzési fázisban a terminológiai megfelelőséget alapvetően két szempontból lehet ellenőrizni. Egyrészt abból a szempontból, hogy a célnyelvi terminusok megfelelnek-e a terminológiai glosszáriumban vagy adatbázisban foglaltaknak. Ezt gépi minőség-ellenőrzéssel (’quality assurance’, rövidítve QA) lehet ellenőrizni: ennek során a célnyelvre fordított szöveget a terminológiai adatbázisban foglaltakkal hasonlítja össze a szoftver. Másrészt – célnyelvi szakmai lektorálás során – abból a szempontból történik az ellenőrzés, hogy a terminusok megfelelnek-e az adott szakma terminológiai normáinak. Az utóbbi ellenőrzés keretében elő szokott fordulni, hogy az előre kidolgozott glosszáriumot vagy a terminológiai adatbázist utólag, illetve a későbbi projektek során folyamatosan módosítják. Ez azzal jár, hogy adott esetben módosítani kell az előző fordításokat is a fordítási memóriában.

A terminológiai adatbázisokban nagy mennyiségű terminust és az ezekre jellemző adatokat tárolják. A fordítók számára készülő, többnyelvű terminológiai adatokat tartalmazó adatbázisokat fordítói terminológiai adatbázisnak hívják. A fordítási projektfolyamatban ezek többnyire egyszerűen csak terminuskezelő szoftverrel előállított, kétnyelvű szójegyzékek (glosszáriumok), amelyeket szintén terminológiai adatbázisnak hívnak, de valójában távol állnak a valódi terminológiai adatbázisoktól (lásd Fóris, 2020).

Horváth arra hívja fel a figyelmet, hogy a legújabb változás a fordítói szakmában az, hogy „az automatizált gépi fordítás megjelenésével a CAT-et, amikor a számítógép támogatja az embert, felváltotta a HAT (’human-assisted translation’), vagyis amikor az ember támogatja a gépet”, és hogy a HAT megjelenésével „a fordítás mára az ember–gép interakció egyik formájává vált” (Horváth, 2021, https://mersz.hu/hivatkozas/m837tdmi_47_p3#m837tdmi_47_p3).