A gyakorlatban a terminológiai pontatlanságoknak anyagi következményei is lehetnek: gondolhatunk a később balesetet okozó félreértésekre, de banálisabb és sokkal gyakoribb probléma, ha webhelyek lokalizációja során a fordító nem a megfelelő szavakat használja, ugyanis ennek következtében az is előfordulhat, hogy a keresőmotorok nem adnak találatot. (Mindemellett a nyilvános weboldalak esetében terminológiai változatosságra is szükség van az oldal megtalálhatósága érdekében; lásd Kóbor, 2019, 190.) Ezek a fordítást érintő terminológiai problémák mind kiküszöbölhetők megfelelő terminológiai munkával.

Hagyományosan a fordítási folyamat két lépésében, a fordítás-előkészítés és a lektorálás–ellenőrzés során jelenik meg markánsan a terminológiai munka. A fordítás-előkészítési fázisban tekinti át a fordító, hogy a fordítandó szöveg milyen terminusokat tartalmaz a forrásnyelven, és megkeresi ezek célnyelvi ekvivalenseit. A szövegek terminológiai előkészítése jelentős fázisa a fordítói munkának, illetve a fordítási folyamatnak (lásd pl. Gouadec, 2002; Kurián, 2003). A fordítási munkafolyamat még egyszerűbbé, gyorsabbá és koherensebbé válik, ha – egyfajta nulladik lépésként – már az eredeti szöveget is úgy írják meg, hogy a forrásnyelvi szöveg terminológiailag ellenőrzött, egységesített (Fóris, 2018).

A terminológiai munka fajtáiként a szakirodalomban és terminológiai útmutatókban is megkülönböztetik a doménorientált, a szövegorientált és az ad-hoc terminológiai munkát (lásd Tamás, 2014; Fóris, 2020). Bár a fordítás során gyakori az ad-hoc terminológiai munka végzése, ezt mindenképpen tanácsos elkerülnünk, mert ebben az esetben már a vizsgálat módja sem lehet kielégítő: először is, mert a hiba kockázata rendkívül magas (a fogalmat nem lehet elég alaposan elhatárolni a hasonló fogalmaktól), továbbá mert aránytalanul nagy ráfordítást igényel (tisztázni kell a tárgyi összefüggéseket, és bizonyos esetekben hosszabb dokumentációkutatást kell végezni) (KÜDES, 2018).

Célszerűbb szövegorientált terminológiai munkába kezdeni, mivel egy hosszabb, tematikusan egységes szöveg terminológiai szempontú feldolgozása akár egy kisebb tárgyközpontú terminológiai projekttel is felérhet. Ezért a munkát ennek megfelelően érdemes szervezni: részletes dokumentációt készíteni az esetleges további munkához, azonnal felvenni a kapcsolatot az illetékes szakemberekkel, munkacsoportot alkotni stb. (KÜDES, 2018).

Ha egy bizonyos tárgykörben felhalmozódnak a megrendelések, vagy nagyobb megrendelésállomány várható, érdemes szisztematikus terminológiai munkát végezni az adott területen. A szisztematikus terminológiai munka előnye, hogy relatíve csekély többletráfordítással jelentősen magasabb értéket eredményez, ugyanis egyetlen fogalom kidolgozásával annak mellé-, fölé- és alárendelt fogalmait is rögzítjük, a tárgykörben csak egyszer kell elmélyülnie a terminológusnak, és a terminusok rögzítésével, felülvizsgálatával vagy a kidolgozott bejegyzések validálásával foglalkozó szakemberek is így vonhatók be a leghatékonyabban (KÜDES, 2018).