Napjainkban már a fordításkutatásban is egyre több figyelmet kap a teljes fordítási projektfolyamat, illetve a folyamat egyes elemeinek vizsgálata – főként a lektorálás, a minőségbiztosítás, a szerkesztés és a korrektúrázás –, ami már egy újfajta, folyamatszemléletű megközelítés irányába mutat, de a szakfordítási piac valós képétől ez még mindig távol van. A fordítástudomány vizsgálati területének kiterjesztésére jó példa A modern fordító és tolmács című könyv (Horváth, 2015), amelynek szerzői már abból a szempontból közelítik meg a fordítást, hogy milyen lépésekből áll össze a fordítási folyamat, és milyen új szakmák jelentek meg a nyelvi közvetítői piacon. Tanulmányában Földes mutatta be részletesen a fordítópiaci projektmenedzser szerepét, munkáját (Földes, 2015), és arra hívta fel a figyelmet, hogy a feladatai széles feladatkörre terjednek ki, és igen sokféle feladatot kell ellátnia a projekt teljes életciklusa során. Eszenyi szerint az utóbbi évtizedben komplexebbé vált a fordítótól elvárt szolgáltatás, és a fordítóknak számos új kompetencia elsajátítására van szükségük, amihez a fordítóképzés is igyekszik igazodni (Eszenyi, 2015). A fordítóképzéssel foglalkozó szakirodalomban is találhatunk információkat a fordítópiac megváltozott körülményeiről és elvárásairól. Dróth például arra hívta fel a figyelmet, hogy a fordítás csapatmunka, és a fordítónak képesnek kell lennie a fordítási csapatmunkába való beilleszkedésre (Dróth, 2011c).

Itt jegyezzük meg, hogy – valószínűsíthetően a fordítási projektfolyamat egyre komplexebbé válása következtében – a fordítóképzések is egyre szélesebb körű kompetenciafejlesztést tűztek ki célul, és ma már a teljes fordítási projektfolyamat számára kívánnak szakembereket képezni. Ezek a célok egy időben követelnének meg széles spektrumú és nagy mélységű szakmai képzést, ahol sokféle kompetenciát kellene igen alaposan elsajátíttatni a fordítókkal (lásd Fóris, 2020). Veresné Valentyini összehasonlította az egyes kompetenciákat és a különböző fordítóképzéseket, és megállapította, hogy ilyen sokféle kompetencia oktatása egyetlen képzésben nem lehetséges, ezért kompetenciacsoportokra specializálódó képzésekre, továbbképzésekre volna szükség (Veresné Valentyini, 2020).

Szondy öt nagy részre osztja a fordítási projektfolyamatot (Szondy, 2015, 26–28): 1. indítás (ajánlatkérés; feladatmeghatározás, tájékozódás; árazás, ajánlatadás); 2. tervezés (ütemezés; munkafolyamatok tervezése, pontosság); 3. előkészítés (fájlok előkészítése; referenciák, terminológia előkészítése; technikai környezet előkészítése); 4. fordítás (fordítás; terminológia, TM-találatok felhasználása; kutatás; lektorálás, ellenőrzés); 5. lezárás (önellenőrzés; utómunka, szerkesztés; leadandó dokumentumok előkészítése, leadás).

A továbbiakban Faludi vizsgálatára és a fordítási projektfolyamatról tett összegző megállapításaira támaszkodunk (Faludi, 2020).

A terminológiai munka a fordítási projektfolyamat legtöbb lépésében jelen van valamilyen módon, sőt már a nulladik lépésben, a forrásszöveg készítésében is fontos szerepe van. Elsősorban a projekt-előkészítés és a minőség-ellenőrzés különböző fázisaiban jelenik meg (például fordítási konzisztencia ellenőrzése, számellenőrzés, központozás ellenőrzése a legtágabb értelemben), illetve a terminológiai adatbázisok karbantartása és fejlesztése során van szerepe. A fordításszolgáltató cégek számára speciális dokumentumkezelő rendszereket fejlesztettek ki a fordítási projektfolyamat kezelésére: ez az úgynevezett TMS (Translation Management System), amely elsősorban a projektmenedzsmentet, a fájlkezelést, a pénzügyi folyamatkezelést segíti, illetve egyéb adatokat tárol (például, hogy melyik fordító milyen CAT-szoftvert használ) (lásd 4.2.1. alfejezet).

A fordítópiaci gyakorlatban – főként (műszaki) dokumentációk fordítása során – a fordítási projekt tíz-tizenkét vagy akár tizenöt lépéses folyamat, amely nemcsak fordítók, hanem más szakemberek részvételét is igényli (például projektmenedzser, kiadványszerkesztő, terminológus, nyelvi mérnök vagy más, akár nem körülhatárolható feladatkörrel rendelkező nyelvi szakember).

Ebben a fejezetben először a fordítási szolgáltatásokra érvényes szabványt és a minőség kérdéseit vizsgáljuk és mutatjuk be, majd a komplex fordítási projektfolyamat lépéseit vesszük sorra. Végül a terminológiamenedzsmentre, a fordításorientált terminológiai munkára vonatkozó információkat foglaljuk össze.