4. Összefoglalás és következtetések
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Rapos Nóra–Lénárd Sándor (szerk.) (2024): Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640071Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1146ptusk_17_p1/#m1146ptusk_17_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Rapos Nóra, Lénárd Sándor, szerk. 2024. Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640071(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1146ptusk_17_p1/#m1146ptusk_17_p1) | |
| APA: | Rapos N., Lénárd S. (szerk.) (2024). Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640071. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1146ptusk_17_p1/#m1146ptusk_17_p1) |
Tanulmányunkban a MoTeL-kutatásra fókuszálva elemeztük a másodelemzés módszertani kérdéseit, lehetőségeit. Fő szempontunk annak bemutatása volt, hogy milyen döntési folyamatok határozták meg a továbbiakban olvasható tanulmányok elkészítését, mivel ez a transzparens közlés az egyik feltétele a másodelemzés készítésnek. Ezzel párhuzamosan azonban arra is rá kívánunk mutatni, hogy a kvalitatív adatbázisok felhasználhatósága milyen komoly potenciált jelent a kutatók számára. A neveléstudományi kutatások, ahol a kvalitatív vizsgálatok száma is meghatározó, s az adatok hozzáférhetősége egyre korlátozottabb, fontos volna kihasználni ezt a módszertani lehetőséget. Ehhez az adatbázisok transzparensebb és hozzáférhetőbb megjelenését kellene támogatni, valamint szorgalmazni kellene a kutatócsoportok közti hatékonyabb együttműködést.