3. Másodelemzés a MoTeL-ben

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az alábbiakban arra törekszünk, hogy a bemutatott elméleti szempontokra, érvekre és ellenérvekre reflektáljunk a MoTeL-kutatás perspektívájából, s leírjuk, hogy azok miképp határozták meg későbbi elemzéseinket. A kifejtésnél követjük a másodelemzés folyamatának szempontjait, de már nem térünk ki a másodelemzés körüli vitákra, mert a kutatás során elemeztük és feltártuk annak korlátait, ugyanakkor épp a kontextusból következően építettünk az abban rejlő lehetőségekre.
 
A másodelemezés elvégzésnek okai, szükségessége és célja
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A másodelemzés alkalmazása a MoTeL-ben részben lehetőség, részben kényszerűség adta választás volt. Ahogy a kutatás elméleti és módszertani bemutatása során utaltunk rá (Rapos–Lénárd, 2023), a kutatás tervezése a Covid előtti évben, az adatfelvétel a Covid keretei közt valósult meg. Az esettanulmányok tervezésekor kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk a kutatói jelenlétnek, megfigyeléseinknek, mivel abból a hipotézisből építkeztünk, hogy:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • a pedagógusok szakmai tanulása gyakran nem formalizált szakmai közösségben zajlik, így
  • a szakértői mintavétellel választott iskoláinkban a szakmai tanulás és fejlődés olyan rejtett, implicit személyes és szervezeti szintű folyamatai zajlanak, melyek nem, vagy csak részben tárhatók fel interjúk, dokumentumelemzések formájában.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Terveinkben a mindennapi lét spontán folyamatainak megfigyelésére épülő „informális beszélgetésekre” épülő adatgyűjtés is hangsúlyos szerepet játszott volna. Ezek hiánya vagy korlátozott szerepe fogalmazódott meg az elemzésekben, így fontosnak véltük új, az elsődleges esettanulmányunkra épülő kutatási kérdések megfogalmazását és elemzését. Bár a járvány teremtette új helyzet korlátozó is volt, egyben fontossá vált ennek az új kontextusnak a megértése, a tanulásnak egy vészhelyzet hozta helyzetben történő elemzése (Kopp et al., 2023), s ezzel a módszertani keretek újragondolása, a másodelemzés lehetőségének és megvalósíthatóságának megvitatása. Ezen túl a másodelemzések megírását motiválta az is, hogy az elkészült esettanulmányokat azok intimitása és mélysége, a kutatók és az intézmények közt kialakuló bizalmi kapcsolat összetettsége miatt egy kivétellel a szerzők nem publikálták. Kínálkozott viszont a lehetőség, hogy részben új, horizontális szempontok mentén lehetőség nyíljon az eredmények közlésére.
 
A primer vizsgálat megismerése elméleti és módszertani szempontból, valamint reflexió a primer kutatás diszciplináris perspektívájára és a kutatói pozícióra
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Bár a kutatói team és a kutatás azonossága okán látszólag felesleges ennek a szempontnak az átgondolása, a rendszerezett elemzés kapcsán több szempontból is láttuk relevanciáját. A kvalitatív kutatások kontextualizáltságát minden szakértő hangsúlyozza a másodelemzések kapcsán, ahogy a fenti érvek mentén is láttuk, felerősödik ennek szerepe. A QSA támogatása érdekében archiválási protokoll használatát javasolják, mely biztosíthatja a kontextusra vonatkozó adatok rögzítését (Bishop, 2006; Irwin–Winterton, 2011). Egy ilyen archiválási folyamat komoly átgondolást és szakmai erőforrást igényel a kutatásban, s ezzel együtt sem garancia, hogy minden adat rögzítésre kerül a későbbi másodelemzés számára. Az Irwin és munkatársai (2011) által javasolt dokumentáció tartalmazza:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • a publikációk és prezentációk stb. listáját, amelyek segíthetik a projekt megértését,
  • a kutatási tervezés logikáját, szempontjait, a meghozott döntések értelmezését,
  • a mintavételi döntéseket és a megvalósulás körülményeit, beleértve az esetleges változtatások okait,
  • a másodelemzéshez felhasználható dokumentumok listáját,
  • a résztvevők leíró profiláját (ideális esetben egy leíró jellegű, de „tényszerű” beszámoló, amely leírja egy személy körülményeit, életrajzát, a legfontosabb életút-változásokat, a családi/háztartási kontextust stb., valamint megjelöli azokat a pontokat, amelyeken interjút készítettek velük),
  • a kontextuális információk rögzítését,
  • további elemzésre ajánlott adatokat, szempontokat.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kötet nyitó tanulmányában (Rapos–Lénárd, 2023) a fenti szempontok közül a kutatási eredményeket közlő tanulmánykötetben releváns kérdéseket érintettük (b, c, e, f), s egyben ezzel azt is jelezni kívántuk, hogy az elméleti és módszertani koherenciát adottnak tekintettük. Sor került ugyan a másodelemzésekben új elméleti keretek bevonására, de azok viszonyát minden vizsgálat esetében elemeztük, a tanulmányok elején bemutatjuk.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kontextus dokumentálását és értelmezését projektünkben jelentősen támogatta az előre elkészített protokoll, az, hogy a kutatók ismerték a projekt kontextusát, részben közösen alakították ki az elméleti kereteket, a kutatási designt, közösen hoztak döntéseket a mintavétellel kapcsolatban, valamint a folyamatos kutatási megbeszélések során képet formálhattak az egyes intézményekről, az ott folyó kutatási folyamatokról, felmerülő kérdésekről. Ezt egészítette ki az a lehetőség, hogy a másodelemzés során a tanulmányok készítői (akik mind egy-egy esettanulmány készítésében is részt vettek) kérdésekkel kereshették meg egymást. Ezzel együtt is szembesültünk a projektdokumentálás, a hozzáférhetőség és a megbeszélésekről készült jegyzőkönyvek jelentőségével. A hozzáférhetőséget a projekt egészében zárt online platform segítette. Esetünkben a kutatói jelenlét igen speciális helyzete alakult ki. Miközben minden kutató ismerte az elsődleges elemzés folyamatát, részt vett magában az adatfelvételben, elemzésben, az eredmények intézményi visszajelzésében, mégsem lehetett minden esetben fizikailag jelen az adatfelvétel helyszínén. Az elsődleges adatgyűjtés korlátozottá vált a Covid okozta járványügyi helyzet miatt. Ezt a hiányt tudta egyensúlyozni az esettanulmány-készítők stabil szakmai csoportjának műhelyfolyamata, amelyben néhol összeért az elsődleges és a másodlagos elemzői szerepkör.
 
Az elsődleges adatkészletek és a másodlagos kutatás kérdései, céljai közötti illeszkedés felmérése, valamint a másodlagos kutatáshoz szükséges adatállomány azonosítása, a hiányok értelmezése és reflektálása, esetleges kiegészítéséről szóló döntések meghozása
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az egyes esettanulmányok a protokollban meghatározott módon, de az intézményi specialitásokra tekintettel készültek el (pl. a vezetőség összetétele, informális csoportok különbözősége stb.). Minden iskola esetében rendelkezésre álltak az elsődleges adatforrások és az abból készült elemzések:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Dokumentumok: a vizsgált intézmény stratégiai dokumentumai, a továbbképzési terv, a honlap, az intézményről megjelent nyilvános anyagok alapján.
  • Félig strukturált egyéni és csoportos interjúk vezetőkkel, pedagógusokkal, egyes esetekben diákokkal.
  • Informális (online) beszélgetésekről készített kutató feljegyzések.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az elsődleges adatforrásokon túl rendelkezésre állt hat esettanulmány, valamint a kutatói team műhelybeszélgetéseinek jegyzőkönyvei (másodlagos források), amelyek fontos részeivé váltak a másodelemzéseknek.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A primer kutatáson belül az esettanulmányok „fókuszában a tanulást meghatározó kontextuális, szervezeti tényezők, kiemelten a szakmai közösségek vizsgálata és a tanulást támogató szerepük feltárása áll, mivel ezek a szervezeti tanulás legfőbb színtere” (Rapos–Lénárd, 2023). A másodelemzések e primer fókuszhoz képest egyszerre tekinthetők kiterjesztett vizsgálatnak és több esetre épülő validálásnak is. Kiterjesztett vizsgálat az új kutatási kérdések megfogalmazása miatt, több esetre épülő vizsgálat pedig azért, mert az egyes esettanulmányokkal ellentétben itt a kutatási kérdések megválaszolására a hat eset és esettanulmány összehasonlítására építve került sor, generalizált eredmények megfogalmazásának szándékával.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A három új elemzés kutatási fókusza és kérdései az eredeti kutatás egy olyan részterületére irányultak, amelyek kapcsolódtak ugyan a projekt fő kutatási kérdéseihez, megértésük azonban csak az esettanulmányok elkészítése közben és a kialakult új kutatási helyzet alapján vált kiemelt jelentőségűvé.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ilyen továbbmélyítendő téma lett az, hogy hogyan értelmezhető a szakmai fejlődés és tanulás eredménye egy szervezeten belül, s az eredményesség értelmezése miképp határozza meg a szervezeti folyamatokat (Tókos–Eszes, 2023):

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Hogyan gondolkodnak az intézmények belső szereplői/tagjai/munkatársai az eredményes szakmai fejlődésről és tanulásról, és ez hogyan jelenik meg a gyakorlatukban?
  • Mit értenek az intézmények belső szereplői/tagjai/munkatársai eredményes szakmai fejlődés és tanulás alatt, hogyan értelmezik azt (a tudást), ami ennek eredményeként létrejön (milyen tanulásszemléleti keretben gondolkodnak)?
  • Milyen eredményes és kevésbé eredményesnek tartott tanulási, együttműködési mintázatok azonosíthatók a gyakorlatukban?
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A másodelemzések elkészítésének egyik fő oka volt, hogy a világjárvány miatt a kutatási folyamatunkat újra kellett tervezni. Ez a kényszerűség vetette fel a kérdést, hogy vajon az iskolák a reziliencia szempontjából hogyan viselkedtek (Kopp et al., 2023):

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Milyen szervezeti szintű, a szervezeti rezilienciához kapcsolható tanulási folyamatokat tudunk azonosítani?
  • A vizsgált intézmények között milyen különbségek mutatkoznak?
  • Milyen elemekkel gazdagodott a szervezeti szintű tanulás és ezen belül a kollaboratív tanulás a reziliens működéshez kapcsolódóan az intézményekben?
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az esettanulmányok készítése közben megerősödött az eltérő vezetői mintázatok szerepe az informális tanulási folyamatok „támogatása” szempontjából (Czető et al., 2023):

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Hogyan tudja a vezetés a folyamatos szakmai fejlődés optimális feltételeit kialakítani? Melyek a szakmai tanulást támogató/gátló tényezők a szervezetben?
  • Hogyan támogatható a szakmai közösségek tanulása és együttműködése?
  • Milyen formális/nem-formális/informális utakon épülhet be a szervezeten belül keletkező új tudás a szervezeti tudásrendszerbe?
  • Hogyan írhatóak le a külső és belső tudásmegosztó folyamatok?
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Mindezek alapján a rendelkezésre álló adatforrásokat (a primer forrásokat és az esettanulmányokat) megfelelőnek találtuk az új kutatási kérdések megválaszolására.
 
Az adatkészlet és a másodlagos kutatás céljainak ismeretében az etikai szempontok elemzése
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kutatás érvényes kutatásetikai engedéllyel rendelkezett, melyet a kutatóteam ismert és elemzett. Az intézményi és a személyes hozzájárulások lehetővé tették az adatok projekten belüli felhasználását. A tagok állandósága nem csupán a projektet, a kontextust értő elemzőkké formálta/emelte a másodelemzések készítőit, hanem biztosította az adatokhoz való szabad és etikus hozzáférést is.
 
A másodlagos adatelemzési eljárás kiválasztása a célok és a rendelkezésre álló adatok függvényében
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az adatok másodelemzése minden esetben kutatási kérdések által meghatározott, valamint elméletvezérelt volt. A kutatási kérdések az elsődleges elemzésekből következtek, de az egyes esettanulmányokon túlmutató kérdésekből építkeztek. Az egyes elemzések módszertani sajátosságait minden tanulmányban röviden összegeztük.
 
Menü