A MoTeL-kutatás Creswell és Clark (2011) pragmatizmusra épülő paradigmája alapján kevert kutatási stratégiára épül. A kutatást a Convergent Parallel Mixed-Methods Design jellemzi. A kutatási design ilyetén kialakítását a pedagógusok szakmai fejlődésének és tanulásának fent részletesen kifejtett elméleti megfontolásai (humánökológiai megközelítés, a szervezet fogalmának értelmezése, tanuláselméleti álláspont), valamint a módszertani trianguláció biztosítása is indokolta. A MoTeL vizsgálaton belül pedagógus- és hallgatói adatfelvételre is sor került, mindkét esetben kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt (1. táblázat). A hallgatói vizsgálat részleteit ebben az írásban nem részletezzük, de tanulásuk megismerése nélkülözhetetlen volt a MoTeL-kutatásban, ha magát a szakmai tanulást a szakmai identitásváltozáshoz kapcsolódva értelmezzük. A továbbiakban csak a már pályán levő pedagógusokra vonatkozó kutatást állítjuk fókuszba, mert a másodelemzések erre a mintára vonatkoznak. Ennek három eleme volt: országos reprezentatív kérdőíves vizsgálat, szakértői mintavétel alapján történő kérdőíves vizsgálat és iskolai esettanulmányok.