Lehet-e, szabad-e elvárásként a pedagógusok felé megfogalmazni a szakmai fejlődést és tanulást? Ugyanakkor „megengedheti-e” egy társadalom, hogy az iskolával és az azt képviselő tanárokkal szemben ne fogalmazza meg elvárásként a megújulás igényét, ha az iskolának épp ez az egyik funkciója, hogy felkészítse tanulóit egy távoli, de adaptivitást mindenképp igénylő életre? S, ha elvárható a tanulás, akkor mely szinten (országos szabályozás, iskolai elvárás) hozhatók ilyen döntések? Mi a szerepe, felelőssége ebben a pedagógusnak és az iskolának? Vannak olyan intézmények, szakmai műhelyek, ahol a tanulás nem kényszerként van jelen? S elég, ha a tanulás informális keretek közt zajlik, s eredménye gyakran nem explicit és közvetlen, így nem elszámoltatható? Miképp biztosítható így egy rendszer működése? Egyáltalán a pedagógusok tanulása leírható és modellezhető-e, ha a tanulás személyes és egyedi folyamat? S lehet-e egyéni a tanulás, ha tudjuk, hogy annak folyamata és tartalma is szociálisan determinált? Lehetséges-e, hogy épp a szakmai tanulás az az eszköz, ami presztízst és autonómiát teremthet a pedagógusoknak?

Annak ellenére, hogy a pedagógusok tanulása kutatott szakmai terület, számtalan kérdéssel bővíthető a fenti kérdéssor, s ezek megválaszolása egyre kevésbé egy szűk szakmacsoport érdeke csupán. Ezért a MoTeL (Models of Teacher Learning)1 kutatásban a pedagógusok szakmai fejlődésének és tanulásának komplex megértését tűztük ki célul.

A MoTeL-kutatás teljességének bemutatása e kötetben nem lehetséges,2 itt csupán egy kutatási egység, a pedagógusok tanulását szervezeti kontextusban vizsgáló esettanulmányok másodelemzésnek eredményeit összegezzük. Ilyen szempontból a kötet nem csupán a fenti kérdések megválaszolására törekszik, hanem célul tűzi ki a másodelemzések módszertani lehetőségeinek és dilemmáinak felvetését is.

A tanulmányok tehát mind a MoTeL-kutatás részei, fogalmi rendszerük, vizsgálati fókuszuk azonos. A másodelemzések tartalmi sokszínűsége utal a téma komplexitására, s az így megfogalmazott eredmények részletezettsége a teljes kutatást is gazdagítja. A kötet tanulmányai a közös kutatási célok, fogalomrendszer összetartó ereje miatt nem egymástól független írások, hanem egy kutatás és az azt alkotó kutatók és intézmények egymással sokszor és mélyen egyeztetett, közösen vállalt eredményei. A kötet az Előszó és a Zárszó fejezet között mutatja be a másodelemzésből kibontható eredményeket. Épp azért, mert nem az eredeti esettanulmányokat közöljük, egy önálló tanulmányban tárgyaljuk a kutatás módszertani kereteit, valamint a másodelemzés módszertani kérdéseit és azok speciális értelmezést, következményeit a MoTeL vizsgálatra. Sorrendben ezt követően a három másodelemzés olvasható: