Az esettanulmányok elkészítését meghatározó kutatási kérdések az alábbiak voltak:

A szakértői mintavétel 6 intézményének kiválasztási szempontja volt: 1) az előzetes ismeret arról, hogy az iskola innovatív, jellemző rá a tudásmegosztás, 2) az eltérés biztosítása. Az eltérés biztosításának alapját a következők adták:

A kiválasztást követően a kutatás szakmai irányítója által megbízott vezető kutató egyeztetett a kutatás folyamatáról az intézmény vezetőjével. A kutatást két-háromfős kutatói team (min. 1 kutató + 1 doktorandusz hallgató) végezte.

A terepmunka tervezett menete szerint a kutatók bekapcsolódtak volna az intézmény életébe, figyelték volna az osztálytermi és azon kívüli folyamatokat, az intézményen belüli és iskolaközi tanulási folyamatot, tudásmegosztást (1. melléklet). Az esettanulmányok adatfelvételét meghatározó járványhelyzet miatt az alábbi módon valósult meg az adatfelvétel:

Az esettanulmányok megírásánál a kutató team törekedett az intézményi szereplők bevonására, tanulási folyamatként is tekintve a közös vizsgálatra. Az előzetesen meghatározott szerkezetű esettanulmányokat (3. melléklet) az iskolákkal történő elsődleges egyeztetés után a MoTeL szakmai műhelyében lefolytatott vitát követően az iskolák rendelkezésére bocsájtottuk. Arról az iskolák által meghatározott körben (vezető, vezetőség, kijelölt szakmai csoport, teljes testület) megbeszélés zajlott. Egy intézmény vállalta a szöveg nyilvános megjelentetését is (Lénárd et al., 2022).

A módszertani alapvetések és a MoTeL-kutatás sajátosságainak bemutatása után röviden reflektálunk a relevancia, megbízhatóság, érvényesség problematikájára az elvégzett esettanulmányokhoz kapcsolódóan. Egy kvalitatív vizsgálat ritkán tűzi célul az általánosíthatóságot. A relevancia kérdése számunkra úgy értelmezhető, ha az adott kvalitatív vizsgálat és eredményei egy szélesebb szakmai diskurzus elemeként – tanárok szakmai fejlődése és tanulása adott intézményi kontextusban – hozzájárul annak a témának a megértéséhez, részévé válik a tudástermelésnek. A relevancia a módszerválasztás adekvátságát is elvárja, amely a MoTeL-kutatás esetében egyértelműen vezetett az esettanulmányok felé (vö. interpretatív megközelítés, szakmai közösségekbe ágyazott tanulás). A MoTeL-kutatás során egyfajta belső validitás megteremtésére is törekedtünk a szisztematikus adatgyűjtés megtervezésével, a megfelelő dokumentálással; a válaszadók általi érvényesítéssel és természetesen a kutató teamekből álló kutatócsapatok működtetésével, akik a kutatás teljes folyamatában értékelték, reflektálták egymás és saját munkájukat. Ez utóbbihoz kapcsolódóan a reflektivitás szerepe mindvégig meghatározó volt kutatásunkban, amely során tudatosítottuk saját nézőpontunkat, prekoncepcióinkat. Az érvényesség növelése érdekében törekedtünk a fent bemutatott módokon mind az adat-trianguláció, mind a módszer-trianguláció és elmélet-trianguláció, valamint a személyi-trianguláció megvalósítására.

Az esettanulmányok készítésének korlátai közt mindenképp szólnunk kell a kialakult járványhelyzetről, amely váratlanul következett be, és ezzel gyors, azonnali döntésekre kényszerítette az iskolákat és a kutatók közösségét is, mivel a lezárások az intézményi munka egyik legfontosabb elemét, az informális tanulási helyzetek megfigyelését veszélyeztették. A kutatási design átalakítása során ezért arra törekedtünk, hogy számolva ezzel a deficittel, minél transzparensebbé tegyük a kutatási céljainkat, azt remélve, hogy ennek megértése után az iskolai partnereink is minél több ilyen eseményt kínálnak fel az online térben.

A kialakult járványhelyzet a korlátok mellett lehetőséget is teremtett, mert ezen a váratlan történésen keresztül sok mindent meg lehetett érteni a vizsgált intézmények tanulási képességeiről, válaszadásairól, rugalmasságáról stb. A vészhelyzetben bevezetett intézményi folyamatok speciális helyzetet is jelentettek a kutatás tartalmi tekintetében, hiszen meg kellett különböztetni a „hagyományos” és az új helyzetben kialakult intézményi működési folyamatokat. Kötetünkben mindkettő vizsgálatára látható példa.