B) A historikus és a költő feladata (Az előszó és a koncepció kettőssége)

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Már a regény előszava fölhívja a figyelmet a regény Janus-arcúságára, hiszen ahogy azt a Politikai divatok keletkezési hátterét vizsgáló Török Lajos megállapította, tulajdonképpen két változata van.1 A regény készületeiről és politikai témájáról először 1862. augusztus 7-én adott hír a Magyar Sajtó.2 Ezt követően három mutatvány jelent meg a lapban 1862 októberében. A mutatványok vélhetően egy Emich Gusztávnál kéthetente megjelenő – Jókai megszokott, „franczia divatu tárczaregényeitől” eltérő –3 tizenkét füzetes kiadás népszerűsítését szolgálták volna. Az edíció első darabja 1862 októberétől kapható volt, azonban Jospeh Worafka pest-budai rendőrbíró a második füzet közlését meghiúsította. Jókai 1862. november 27-én jelentette be, hogy a füzetes közlés cenzurális („nem tőlem függő”) akadályok miatt lehetetlenné vált, s a teljes regényét újra kell dolgoznia. 1862 decemberében újabb mutatvány jelent meg a Magyar Sajtóban, amely azonban már egy tárcaregényes publikációs eljárást előlegezett meg, hiszen a művet a frissen alapult A Hon tárcarovata közölte teljes terjedelemben 1863 januárjától októberig. A sajtóbeli megjelenés pikantériája, hogy a regény a napi politikai hírekkel, például a Politikai szemle rovattal egy oldalon volt olvasható. A teljes mű végül könyvben is kiadásra került 1863 novemberében. Jókai állítása szerint a „parancsoló körülmények miatt” kénytelen volt bizonyos részleteket összevonni,4 emiatt az egy évvel korábban ígért hat helyett a regény mindössze négykötetnyi terjedelemben jelent meg háromféle kiadásban: „4 kötet 4 frt, csinoskötésben 5 frt, ajándék kiadás 6 frt.”5

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kiadás pontos körülményei igen bizonytalanok, a filológiai kutatások Jókai 1862/63-as állításait és 1894-es visszaemlékezését ellentmondásosnak találták, a szövegtörlésekre vonatkozó megjegyzéseit ez eddig sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták.6 Egy Deák Ágnes által vizsgált, 1863. március idusán kelt, Verzeichniss jener innländischen Druckwerke, deren Verboth in Wirksamkeit steht [„Azon belföldi nyomtatványok jegyzéke, amelyek betiltása érvényben van”] című táblázatos kimutatás azonban igazolja, hogy Joseph Worafka pest-budai rendőrbíró valóban eljárást kezdeményezett, és meghiúsította a kényes témájú regény (második füzetének) publikálását. A műben eredetileg szerepelt volna az Egy nap melynek története van című, március 15-i eseményeket megörökítő fejezet, melyet Jókai az A ki a sorsot kényszeríti című fejezetbe dolgozott bele, vélhetően jelentősen átírva az eredeti (ismeretlen) szöveget, törölve az 1862 októberében zajló rendőrségi eljárás által kifogásolt részeket.7

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kalandos kiadási körülmények hátteréhez szolgáltat adalékot a regény előszavának alakulástörténete is. Az előszó első, Előszó a «Politikai divatok» című regényhez című változata 1862-ben jelent meg a Magyar Sajtó augusztus 31-i számában a mű előfizetési felhívása mellett, augusztus 18-i keletkezéssel. Jókai ekkor még kifejezetten a regény történelmi hitelességét és az emlékezet meghatározó szerepét hangsúlyozta:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ki ne tudná, csak másfél évtized alatt hány politikai eszme vált uralkodó divattá közöttünk; hány áldozatot és mily nagyokat vitt magával, a kiknél az több volt, mint divat, s a kik hívek maradtak még akkor is eszméikhez, midőn azok már kimentek a divatból?
E korszakot igyekezett visszatüntetni regényem, melynek bizonyosan számos hibái között első helyet foglalhat az, hogy több munkája volt benne az emlékezetnek, mint a képzelmi erőnek.8
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Bizonyos részletek megfelelnek ennek az intenciónak. A narrátor több helyen a visszaemlékezés aktusát imitálja, és a lehetséges áthallásokra tereli az olvasó figyelmét: „Természetesen arra sem emlékezik már nagyon sok ember, hogy miért hítták egy időben flamingóknak, akik veres tollakat viseltek.” (354) A szerző személyes élményeiből, emlékeiből konstruált regénycselekmény karakterei emblematikusságuk által jól ismert történelmi eseményeket, személyiségeket idéznek meg, annak ellenére, hogy a narrátor gyakran nem beszél nyíltan a politikailag érzékeny témákról. Ezekre inkább a disznarráció, a kihagyásos történetszövés hívja föl a figyelmet, egyfajta konszenzuális jelentésadásra, bahtyini értelemben vett beleértési tartományra,9 kommunikatív emlékezetre támaszkodva. Az elbeszélő nem említi konkrétan a forradalmat, a szabadságharcot vagy az azt követő megtorlásokat. Jelzésszerű körülírásokban és eufemizmusok formájában jelennek meg. (A ’szabadságharc’ szó például csak a később keletkezett Utóhangban szerepel.)10 Ennél többre azonban nincs szükség, hiszen az elbeszélő – az elbeszélés idejéhez képest – a történelmi perspektívából megmutatkozó közelmúltat és a kvázi-jelent meséli el. A narrátor olyan emlékezetközösséget, illetve ideális olvasót feltételez, amely ismeri és utalásokból is be tudja azonosítani a regényben elbeszélt karaktereket, közelmúltbeli eseményeket, melyek szorosan hozzátartoznak a szerző életrajzához is.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az 1863 novemberében megjelenő, négykötetes könyvformátumú kiadásban jelent meg az Előszó második, végleges változata, mely egy utolsó bekezdéssel bővült. Ez mintha kétségessé tenné, visszavonná a korábban megfogalmazottakat, s különbséget tenne a fiktív regényirodalom és a történetírás között.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ismerős alakokat egyébiránt ne keressen e regényben az olvasó. A fényképezés szép tudomány, de nem művészet. Az életírás a historikus feladata, nem a költőé. Regényem nem élő személyeket, hanem a kort igyekezett híven visszaadni. (6)
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ennek az elvárásnak szintén eleget tesznek a mű bizonyos részei, hiszen a cselekmény gyakran – mint az a Pusztafi-ábrázolás fogadtatása kapcsán is látható – látványosan kikezdi a korszakban tájékozott olvasók elvárásait.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Nem egyértelmű azonban, hogy miként érvényesíthető együttesen a két szerzői intenció, azaz hogy miként választhatók el egymástól a regényben megjelenő autofikciós elemek a „tiszta” fikciótól, s hogy miként értelmezzük e kétfajta minőség viszonyát. A két Előszó érzékletesen megmutatja, hogy a regény egyszerre két prózapoétikai koncepciót vett föl. Valamikor 1862. augusztus 18–30. és 1863 novembere között,11 talán az 1862. októberi sajtórendészeti beavatkozás hatására. Ebben a kettős struktúrában a regényvilág az autobiografikusság, a fölismerhetőség és egy „erősebb” fikcionalitás között oszcillál. A valóságban megtörtént, közelmúltbeli narratíva – a feltételezett emlékezetközösség értelmezőmunkája révén – rekonstruálható volna, csakhogy a történetbeli szereplők sorsa összekuszálódik.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A további gondolatkísérlet a regényben jelen lévő, összegabalyodott Petőfi-szálat igyekszik kibogozni. Egy – mondjuk úgy – allegorikus értelmezés helyett, mely azt feltételezi, hogy a Petőfi-karakterek az egész regényben egyféle (például kegyeletsértő, idealizáló, deszakralizáló) jelentést hordoznak, inkább a különböző karaktereket fölépítő allúziókra és azok kontextusára koncentrál. Elsősorban a szabadságharc utáni Petőfi-diskurzus perspektívájából vizsgálódik, olykor nem annyira műértelmező, inkább diskurzuselemző igénnyel. Ahhoz hasonló nézőpontból közelíti meg a regényt, melyet Rigó László hiányolt a kritikai kiadás Pusztafi és Lávay karakterét értelmező módszertanából:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
[…] a kötet szerkesztőjének, úgy véljük, foglalkozni kellett volna az általunk felvetett kérdésekkel is: mindenek előtt jobban megvilágítani a regény születésének körülményeit az író adott korszakbeli világnézete és a korviszonyok felől, segítségül híva a publicisztikát is.12
 
1 Török 2019, 784–785.
2 Magyar Sajtó 1862. aug. 7., 723.
3 „Nem csak azon örvendünk, hogy Jókai ismét gyakrabban ír regényt, mint a közelebbi két évben, hanem azon is, hogy a franczia divatu tárczaregény helyett, melyet nagy részt hirtelen, számról számra, szokás írni, most az angol füzetes regény módját követi, mely több időt enged a kidolgozásra.” Szépirodalmi Figyelő 1862. aug. 14., 239.
4 Jókai 1863.
5 Pesti Napló 1863. dec. 12.
6 Szajbély 2010, 222–229. Török 2019, 782–818.
7 Az eredeti dokumentumok: Joseph Worafka rendőrigazgató feljegyzése, Pest, 1863. márc. 15. MNL OL D 191 M. kir. helytartótanács, elnöki iratok 3475.IV.B.1863. Worafka és Pálffy Móric helytartó levélváltása (1862. okt-nov.), MNL OL D 191 19 998.IV.C.1862. Idézi: Deák 2016, 19.
8 Magyar Sajtó 1862. aug. 30. Kiemelés az eredetiben.
9 Bahtyin 1985, 7.
10 A narrációról bővebben: Hansági 2014, 296–299.
11 Ahogy a változás pontos időpontja, úgy annak okai sem tisztázhatók megnyugtatóan. Török Lajos felveti annak a lehetőségét, hogy a szerző e kiegészítéssel a Gyulai Pál által megkérdőjelezett irányregény műfaji besorolást igyekezett kimozdítani, ugyanakkor közrejátszhatott a cenzúra és a rövid alkotmányos időszak utáni, ismét fojtogatóvá váló politikai légkör is. Gyulai 1862c, 317. Török 2019, 784–785.
12 Rigó 1964, 717–718.
Menü