B) Zseni vagy nyárspolgár? (Életrajzi irodalom, irodalmi életrajz)
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1326ksz_15_p1/#m1326ksz_15_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1326ksz_15_p1/#m1326ksz_15_p1) | |
| APA: | Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1326ksz_15_p1/#m1326ksz_15_p1) |
Jelen alfejezet címe Babits Mihály híres mondataira utal: „Petőfi nyárspolgár a zseni álarcában. Arany zseni a nyárspolgár álarcában.”1 A továbbiakban megpróbáljuk továbbgondolni Babits éles szembeállítását. Abból a hipotézisből indulunk ki, hogy az egyre nagyobb teret hódító modern irodalom többek között épp azon demokratizáló vonásának köszönhette a 18–19. században látványosan fölívelő népszerűségét, hogy az ünnepelt lángelméket hétköznapi környezetben is láttatni tudta az életrajzokon keresztül. A biográfiákban bemutatott otthoni („kispolgári”) viszonyok tették a korábban elérhetetlen és éteri romantikus szerző („zseni”) figuráját emberközelivé, érzelmi azonosulásra alkalmas szereplővé, megnyitva az irodalmat a szélesebb olvasórétegeknek, az irodalomtörténetet pedig a kollektív emlékezet számára.
| 1 | Babits 1910, 1586. |