Az empirikus kutatás előkészítését, a mérőeszközök kiválasztását, majd megalkotását a szakirodalom áttekintése előzte meg. A tanítók és az óvodapedagógusok tapasztalatainak feltérképezése az átmenet nehézségeivel, gyakorlataival kapcsolatosan, valamint az intézmények közötti együttműködést illetően írásbeli kikérdezéssel történt. Az eszközök, saját készítésű kérdőívek (lásd Függelék, kérdőívek) a különböző háttérváltozók (nem, közigazgatási egység, végzettség, gyakorlati idő stb.) mellett feleletválasztásos dichotomizált kérdéseket tartalmaztak (az óvodapedagógusok és a tanítók esetében 77, a szülők esetében 36 kérdést). Mindemellett a nyílt kérdések lehetőséget nyújtottak a válaszadók számára tapasztalataik megfogalmazására. A három kérdőív négy azonos kérdést is tartalmazott (három ötfokú, 0-tól 4-ig terjedő Likert-skálát, ahol 0 = nem tudom megítélni, valamint egy dichotóm kérdést) annak érdekében, hogy az óvodapedagógusok, a tanítók és a szülők meglátásai összevethetők legyenek. Az óvodapedagógusoknak és a tanítóknak szánt mérőeszköz kérdései nagyságrendileg azonosak.

 

 

A minta kiválasztásának alapjául a KIR adatbázis „Működő köznevelési intézmények feladatellátási helyei (aktuális adatokkal)” menüpontból letöltött kir_mukodo_feladatellatasi_helyek_2023_03_01 elnevezésű Excel adatbázis szolgált, amely teljeskörűen tartalmazza valamennyi működő és szünetelő köznevelési feladatellátási hely alapadatát, fenntartói adatát, illetve általános feladatellátási jellemzőit 2023 márciusától. A lista alapján kiszűrésre kerültek a gyógypedagógiai intézmények, amelyek nem relevánsak a kutatás szempontjából. Minden további óvodai és általános iskolai, nevelés-oktatással foglalkozó intézmény bekerülhetett a mintába országosan.

 

 

A kutatás keretén belül NÓ = 1232 fő óvodapedagógus és NT = 1348 fő tanító adott válaszokat a feltett kérdésekre. A KSH adatai alapján a 2022/2023-as tanévben óvodai nevelésben 30 648 pedagógus állt alkalmazásban. Az alapsokaság véges n = 30 648 fő. A minta az n számú alapsokaság 4,02%-a. A tanítók száma a 2022/2023-as tanévben a KSH adatai alapján 38 681 fő. Az alapsokaság (elemi osztályban tanító pedagógusok Magyarországon) szintén véges n = 38 681 fő. A tanítók mintája az n számú sokaság 3,48%-a. A válaszadó óvodapedagógusok 99,51%-a (NÓ = 1226) nő. Az országos arány 99,52% a KSH honlapján elérhető adatok alapján, amelyek a 2022/2023-as tanév adatait tartalmazzák. A tanítók esetében a nők válaszainak aránya 95,77% (NT = 1291), az országos arány 94,30%. (A tanítók számára és a nők arányára vonatkozó adatot a 20230711-117042 nyilvántartási számon iktatott külön kérésemre adta ki a KSH, mivel az adatbázisban csak az általános iskolára vonatkozó adatok szerepeltek.)

 

 

A szülők válaszainak begyűjtése személyes megkereséssel, papíralapú kitöltés formájában, illetve online, zárt szülői csoportokban, megosztott felkérésekkel (csak szülők lehetnek tagjai, a tagfelvétel előtt ellenőrzik a jelentkezőket) történt, valamint az óvodavezetők és az iskolaigazgatók felkérő levelében is csatolásra került. A felmérésben azok a szülők vettek részt, akiknek van olyan gyermekük, aki már elvégezte legalább az első osztályt, tehát rendelkezik személyes tapasztalattal a kérdéskört illetően. A minta ebből a szempontból megfelelő. A viszonylag magas elemszámnak köszönhetően, valamint a lakóhely szerinti eloszlás alapján képet kaphatunk az egyes térségek gyakorlatáról, továbbá a válaszadó szülők meglátásairól, tapasztalatairól az átmenetet illetően.

 

 

 

A szülők életkorára vonatkozó kérdés utolsó választási lehetősége (46 vagy annál idősebb) a számítások szempontjából korrigálást igényelt. Ugyanis a kor átlagolásánál nehézséget jelentett az egyértelmű behatárolás hiánya. A hiányzó értékhatárt 56 évben állapítottam meg a KSH adatbázisában fellelhető „Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, 2023. január 1.” korfa alapján.

 

 

Félig strukturált interjú készült fejlesztőpedagógusokkal (N = 2), logopédia szakos gyógypedagógusokkal (N = 6, amelyből négyen szakszolgálatnál is dolgoznak), köztük Fazekasné dr. Fenyvesi Margit oligofrénpedagógia–logopédia szakos gyógypedagógiai tanárral, aki részt vett a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) beszédhanghallás fejlesztésére szolgáló módszertani segédanyag kidolgozásában (nevét vállalja, az interjú közléséhez hozzájárult; az interjúk a Függelékben olvashatók). Célom tapasztalataik megismerése, a fejlesztés általuk használt módszereinek feltárása volt. Az interjúk minőségi és mennyiségi szempontból is elemzésre kerültek. A mintaválasztás szakértői mintavételezés volt, koncentrált kiválasztással. Az interjúkról felvétel és szó szerinti átirat készült. Az adatok feldolgozásakor annyi elemszámot jelölnek a válaszok, ahányan választ adtak az adott kérdésre. Az interjúkból idézett szövegrészek tovább árnyalják az egyes témaköröket.