9.6. Az iskoláskor előtti írás-olvasás esemény
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Takácsné Szabó Melinda (2025): "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1307dnai_25_p1/#m1307dnai_25_p1 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Takácsné Szabó Melinda. 2025. "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1307dnai_25_p1/#m1307dnai_25_p1) | |
| APA: | Takácsné Szabó M. (2025). "De nehéz az iskolatáska...". Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1307dnai_25_p1/#m1307dnai_25_p1) |
A nyelvészeti antropológiában „írás-olvasás eseménynek” nevezik azokat az alkalmakat, amikor megjelenik az írott vagy olvasott betűhasználat a felek együttműködésében. Esetünkben a szülők már egészen kicsi korban megismertetik gyermeküket az írásbeliséggel kapcsolatos interakciós sémákkal (Szinger, 2008).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Takácsné Szabó Melinda (2025): "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1307dnai_25_p2/#m1307dnai_25_p2 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Takácsné Szabó Melinda. 2025. "De nehéz az iskolatáska...". : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1307dnai_25_p2/#m1307dnai_25_p2) | |
| APA: | Takácsné Szabó M. (2025). "De nehéz az iskolatáska...". Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641382. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1307dnai_25_p2/#m1307dnai_25_p2) |
A gyermek olvasói magatartását erősen befolyásolja a család kulturális háttere (iskolázottság, értékrend, attitűd, literációs jellemzők). Olvasáspszichológiai vizsgálatok alapján elmondható, hogy az iskolázottabb szülők tudatos tanító-gyakoroltató tevékenységeket végeznek gyermekükkel, jóval az iskoláskort megelőzően (Mérei & V. Binét, 2017; Cole & Cole, 2003; Réger, 2002; Paratore, 2002). A családi szocializációban így ezen a téren is jelentős eltérések keletkeznek. Azok a gyermekek, akik korán találkoznak az írásbeliséggel, akiknek otthon sokat olvasnak, tudatosan fejlesztik gyermekük kézügyességét, finommotorikáját, jelentős előnyre tesznek szert, amely akár években mérhető az iskolakészültség tekintetében. A különbségek leküzdésére irányuló törekvések, az úgynevezett családi literációs programok segíthetnek csökkenteni a hátrányok mértékét azon gyermekek esetében, akik az intézményes szocializációt megelőzően nem részesültek az olvasás-írás elősegítését célzó tevékenységekben (Tracey, 2000; Paratore, 2002; Strickland, 2002). A törekvések arra irányulnak, hogy a pedagógusok segítséget nyújtsanak a szülőknek gyermekük literációs fejlődésének támogatásában. A kommunikáció kétirányú, amely őszinte és egyenrangú partnerkapcsolatot feltételez a felek között. A pedagógus megismeri a család írásbeliséggel kapcsolatos attitűdjét, és erre építve nyújt segítséget a továbblépésre, fejlődésre (Szinger, 2008).