1. Bevezetés

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az 1980-as évek vége, az 1990-es évek eleje meghatározó változásokat hozott nemcsak a világpolitika színterén, de ennek eredményképpen a világgazdaságban és az azt mozgató üzleti szervezetekben is. A hidegháború vége, a Szovjetunió befolyási övezetét jelentő közép-kelet-európai országokban végbement politikai fordulat és ezeknek a gazdaságoknak a liberalizálása, majd az EU-ba történő integrálása jelentősen hozzájárult a globalizáció erősödéséhez. Megjegyezzük, hogy ezzel párhuzamosan tovább erősödött az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolat, melyet még évtizedekig a gazdasági nyitás jellemzett.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A globalizáció gazdasági értelemben a kölcsönös gazdasági függőség erősödő folyamatát jelenti (Rugman és Verbeke, 2004), melynek alapja az egyes nemzeteknek és gazdasági szereplőinek, elsősorban vállalatainak, növekvő összekapcsolódottsága. Mozgatórugója pedig mindenekelőtt a nemzetközi kereskedelem (különösen a köztes termékek esetén) és a működőtőke-beruházások intenzív és globális régiókon átívelő növekedése. Az ezzel kapcsolatos hazai kutatások széleskörűen vizsgálják a jelenséget (lásd pl. Szanyi, 1997; Antalóczy és Sass, 2005; McCaleb és Szunomár, 2017). Ennek eredményeként a globális gazdaságban összetett, hálózati jellegű gazdasági szerveződések jöttek létre (Gelei, 2009) és váltak a működés kulcsszereplőivé, a globális gazdaság hálózatosodott.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A globalizációs folyamat mögött a neoklasszikus közgazdaságtan álláspontját találjuk, mely racionális döntéshozókat feltételez és hangsúlyozza, hogy a globalizáció a vállalati és ezen alapulva a nemzeti, regionális versenyképességet is növelheti (Chikán et al., 2002; Antalóczy et al., 2011; Stehrer et al., 2012; Szalavetz, 2016; Török, 2014; Chikán et al., 2019; Fan et al., 2022). Jelen tanulmány a nemzetközi nagyvállalatokat (multinational enterprise, MNE), azok hálózatait állítja a vizsgálat középpontjába. Célja, hogy mikrogazdasági megközelítésben, a versenyképesség szempontjából elemezze ezeket a hálózatokat és vizsgálja ezeknek az összetett, határokon átívelően működő, globálisan szétszórt szereplőket és azok kapcsolatrendszereit felölelő rendszereknek a teljesítményét, annak mozgatórugóit.1

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A globális gazdaságnak és szereplőinek teljesítményét a szakirodalom széleskörűen tárgyalja. Leggazdagabban a komparatív előnyök mentén (pl. Grundke et al., 2019), de a szerzők jelentős része foglalkozik a kompetitív szempontokkal (pl. Fan et al., 2022). A kompetitív előny forrásai sokrétűek és alapvetően összefüggenek az erőforráspiacok tágan értelmezett globalizációjával (Doz et al., 2001):

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • A piacok oldaláról meghatározó az értékesítési piacok szerepe. A globalizáció a vállalatok számára e téren óriási volumennövekedést hozhat, ami elvileg növekvő működési hatékonyságot eredményezhet.
  • Az erőforrások beszerzési piacainak globalizálódása szintén jelentős teljesítménynövekedést generálhat.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Megítélésünk szerint a gazdasági teljesítménynövekedés e két típusának éles megkülönböztetése ugyanakkor nem szerencsés. Mind a komparatív, mind a kompetitív előnyök a versenyképesség lehetséges forrásai. Valós pozitív hatásuk a hálózati gazdaság (pl. Szűcs, 2009; Håkansson, 2010; Hetesi, 2011) körülményei között ugyanakkor csak abban az esetben realizálhatók, ha a hálózatok központi vállalatai2 (jellemzően nemzetközi nagyvállalatok) képesek ezek rendszerszintű összehangolására. Ehhez a rendszerszintű teljesítménymenedzsmenthez kapcsolható az irodalomnak az a része, mely a gazdasági globalizáció kontextusában tárgyalja a globalizáció által lehetővé tett specializációnak és az ebből fakadó versenyképességnövekedésnek a kérdését (pl. Qiao és Wang, 2021). Legjobb tudomásunk szerint ugyanakkor nem történt még olyan elemzés, mely a globális gazdaság meghatározó szereplőinek a kontextusában, szisztematikusan próbálta volna feltérképezni e szereplők hálózatos működéséből adódó teljesítményének meghatározó tényezőit. Munkánk erre tesz egy kísérletet.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A versenyképességet Chikán (2011: 77) alapján a vállalatnak azon képességeként értelmezzük, hogy „a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett tartósan olyan termékeket és szolgáltatásokat kínál a fogyasztóknak, amelyeket ők inkább hajlandók a vállalat számára nyereséget biztosító feltételek mellett megfizetni, mint a versenytársak termékeit (szolgáltatásait)”. A társadalmi felelősség aspektusának tárgyalása túlmutat jelen tanulmány keretein, ezért ennek további tárgyalásától eltekintünk, bár elismerjük ennek fontosságát. A definíciónak a fogyasztói, vevői aspektusára fókuszálunk. A versenyképességnek ez az értelmezése összecseng a vevői érték teremtésének koncepciójával (Anderson et al., 2006), mely alapján a vevői érték növelésének két alapvető módját azonosíthatjuk: a nyújtott termék- és szolgáltatáscsomag észlelt minőségének növelését, illetve az ennek megszerzéséhez és használatához kapcsolódó vevői költségek (kiemelten az ár) csökkentését. Az előző gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vállalatoknak és hálózataiknak képesnek kell lenniük arra, hogy működésüket a vevői igényekhez minél jobban illeszkedve növeljék eredményességüket. A második aspektus pedig a hatékonyság növelésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Mi is e két átfogó dimenzió mentén tárgyaljuk a nemzetközi nagyvállalatok és hálózataik rendszerszintű teljesítményének forrásait. Chikán fenti értelmezése kapcsán fontos kiemelni azt is, hogy nem önmagában, hanem a versenytársakhoz viszonyítva értelmezzük a versenyképességet. Jelen tanulmány nem tárgyalja a versenyképességnek ezt a dimenzióját sem. Ugyanakkor a definíciónak ez az aspektusa is felhívja a figyelmet arra, hogy a hálózati gazdaság körülményei között kiemelten fontos ezen összetett szerveződések teljesítményének a megértése, hiszen csak ebben az esetben lehetséges a hálózatok közötti relatív teljesítménypozíciók, végső soron a versenyképesség értékelése.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Korábbi empirikus kutatásainkra építve, hálózati megközelítésben vizsgáljuk a kérdéskört. A kifejezés a ’80-as évek második felétől felgyorsuló globalizációs folyamattal párhuzamosan kialakuló és megerősödő nemzetközi kutatócsoportnak, az Industrial Marketing and Purchasing Groupnak (IMP, magyarul Ipari Marketing és Beszerzés Csoport) a nevéhez kötődik. A csoport ebben az időszakban indított széles körű kutatásainak eredményeképpen alakult ki, majd nyert teret (Håkansson és Snehota, 1989; Håkansson és Snehota, 2017)3. Az üzleti tudományok számos területén indultak el aztán intenzív kutatások ennek a hálózati megközelítésnek a jegyében, a vállalatok hálózati modelljeinek mélyebb megértésére4.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A hálózatot legáltalánosabban olyan struktúraként értelmezzük, melyben számos csomópont számos szálon keresztül kapcsolódik egymáshoz. Az üzleti hálózatok esetében ezek a csomópontok a jogilag önálló szereplők (pl. magának a multinacionális cégnek a leányvállalatai vagy a vele együttműködő független vállalatok), míg az összekötő szálak ezek között a csomópontok között kialakuló üzleti kapcsolatok (Ford et al., 2011). Ilyen hálózati jellegű elemzési egység a globális értéklánc (Global Value Chain, GVC) (Gereffi és Fernandez-Stark, 2016), de az ellátási lánc is (Koberg és Longoni, 2019). A globális értékláncot egy üzleti hálózat olyan részhalmazaként értelmezzük, mely magában foglalja egy adott termék- és szolgáltatáscsomag (üzleti megoldás) előállításához szükséged valamennyi folyamatot és az azokért felelős, együttműködő szereplőket, valamint azok kapcsolatait. A globális ellátási lánc ennek a reálfolyamatokra (a termelés és a komplex logisztika) fókuszáló, szűkített része. A GVC-irodalom egyik kiemelten fontos kérdése ezeknek a hálózati szerveződéseknek a kialakulása és hatása mind a vállalatok, mind az azokat befogadó nemzetgazdaságok versenyképességére (Grodzicki, 2014). A hagyományos ellátásiláncmenedzsment-kutatások meghatározó problémája pedig, hogy az anyagáramlásnak a láncban fennálló lineáris függőségi rendszerében (Stabel és Fjeldstad, 1998) milyen hatékonyságnövekedés érhető el a belső koordináció és a külső partnerek hatékony integrációja által5.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Minden hálózat alapvető építőköve a két együttműködő fél által létrejövő üzleti kapcsolat. Ez a diadikus jelenség ugyanakkor nem választható le más kapcsolatokról, hiszen azok egymásra is hatással lehetnek. Annak érdekében, hogy ezeknek a hatásoknak a dinamikáját elemezni tudjuk, minimum három szereplő és az azok között fennálló minimum két kapcsolat elemzésére van szükség. Ez az elemzési egység a kapcsolati triád (Choi és Wu, 2009). Granovetter (1995) alapján Choi és Kim (2008) a beszállítói hálózatok kutatásába bevezette a strukturális beágyazottság fogalmát, melynek kutatása például szintén legalább egy kapcsolati triád elemzését igényli. A beszállítói hálózatokhoz kötődő (pl. Dubois és Fredriksson, 2008) hármas kapcsolatrendszerek mellett más típusú kapcsolati triádok vizsgálata is elindult. Ezek között fontos a hagyományos ellátásilánc-kapcsolat (megrendelő és beszállító között) kiterjesztése a logisztikai szolgáltató céggel, ami a reálfolyamatok bonyolításában központi szerepet játszik (pl. Andersson et al., 2011; Childerhouse et al., 2013). Önálló, triadikus elemzési szintként jelent meg továbbá az ún. többszintű ellátásilánc-menedzsment koncepció kapcsán a „megrendelő – 1. szintű beszállítójának – az 1. szintű beszállító közvetlen beszállítójának” a három szereplőt és a közöttük kialakuló kételemű lineáris kapcsolatrendszert felölelő egység (pl. Mena et al., 2013).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Végül, de nem utolsósorban az üzleti hálózatok működésének és teljesítményének elemzésekor figyelmet kell szentelni a hálózat központi vállalatának azokra a belső képességeire, melyek a létrejövő összetett kapcsolatrendszerek és struktúrák eredményes és hatékony működtetéséhez szükségesek.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A fentieket tekintve véve az üzleti hálózatok teljesítményének vizsgálatához minimum három elemzési szinten szükséges gondolkodni (1. ábra):

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  1. Maga a hálózat mint összetett struktúra,
  2. Az adott struktúrába ágyazottan létrejövő és működő üzleti kapcsolatok. Mind a diadikus kapcsolatok, mind azok összekapcsolódó halmazai (pl. egy kapcsolati triád) képezhetik az elemzés tárgyát.
  3. A hálózat központi vállalatának belső működése, képességei, különösen azok, amelyek a hálózat egy-egy aspektusának menedzsmentjéhez kötődnek.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
1. ábra. Az üzleti hálózat alapvető fontosságú elemzési szintjei: központi vállalat, diadikus kapcsolat, kapcsolati triád és összetettebb hálózati szerveződési egységek (pl. GVC)
Forrás: saját szerkesztés
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Tanulmányunk is ezeken az alapvető elemzési szinteken vizsgálódik annak érdekében, hogy mélyebb betekintést adjon a globális gazdaság teljesítményének fundamentális gazdasági összefüggéseibe, a vállalati hálózatok szempontjából. Mint azt korábban említettük, munkánk alapvetően épít korábbi empirikus kutatásainkra. Az 1. táblázat összefoglalja a tárgyalt hálózati jellegű elemzési szinteket és az azokkal kapcsolatos, jelen tanulmány alapját képező korábbi publikációinkat. Ezúton is köszönöm valamennyi szerzőtársamnak az eddigi közös munkát!

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Több évtizeden keresztül a globális gazdaság összekapcsolódottsága nőtt. Most úgy tűnik, hogy az elmúlt évek eseményei (pl. a Covid–19 világjárvány, az orosz–ukrán, majd a palesztin–izraeli háború) jelentős változásokat hozhatnak a világgazdaság politikai, katonai és gazdasági környezetében. Egyes szerzők a világgazdaság alakulását leíró statisztikai adatokban már látni vélik a gazdasági szereplők, köztük az MNE vállalatok esetleges deglobalizációs lépéseit (Williamson, 2021; Cui et al., 2023; Gao et al., 2023; Witt et al., 2023). Mások ezt cáfolják, és inkább továbbra is az összekapcsolódottságot és az azt lehetővé tévő új megoldásokat (Contractor, 2021; Eppinger et al., 2021; Szanyi, 2023) hangsúlyozzák, még akkor is, ha a globalizáció lassulása tapasztalható (slowbalization) (Antràs, 2020). Mindenesetre a globális gazdaság átalakítását célzó politikai nyomás létezik. Gondoljunk például a Fehér Ház nyilatkozatára, mely kívánatosnak tartja a hatékonyságnövelésre való törekvéstől való elmozdulást „olyan kereskedelmi és befektetési partnerségek kiépítésének az irányába olyan nemzetekkel, amelyek osztják a mi [amerikai] értékeinket” (The White House, 2021: 7; in: Cui et al., 2023).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
1. táblázat. Az üzleti hálózat elemzési szintjeinek megjelenése a tanulmányban és a hozzájuk kapcsolódó saját korábbi publikációk
Elemzési szintek
A tanulmány egyes fejezetei
A hálózat összetett struktúrája
Diadikus kapcsolat
Kapcsolati rendszerek – beszállítói triád
Belső vállalati képességek
2. fejezet
3. fejezet
4. fejezet
Megjegyzés: A tanulmány során használt kiemelt kutatások módszertani összefoglaló jellemzőit tartalmazó táblázat a Mellékletben található.
Forrás: saját szerkesztés
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Úgy véljük, ez az új politikai kontextus is rávilágít annak fontosságára, hogy ezek a hálózati szerveződések rendszerszintű teljesítményét és annak forrásait minél mélyebben megérsük. Enélkül ugyanis nehéz megérteni, hogyan és miért ragálnak a multinacionális vállalatok ezekre az elvárásokra.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A következő három fejezetet egy-egy hálózati elemzési egység vizsgálatának szenteljük. A 2. fejezet a multinacionális vállalat belső ellátási láncának mint összetett struktúrának az átalakítását és annak teljesítménykövetkezményeit tárgyalja konkrét eseten keresztül. Ezt követően a 3. fejezet a diadikus üzleti kapcsolat szintjén gondolkodik, amikor a kapcsolati bizalom összetett jelenségét vizsgálja, és azt, hogy az miként képes hozzájárulni a kapcsolatnak és az azt alkotó feleknek az eredményesebb és hatékonyabb működéséhez. A 4. fejezet két elemzési szintet kapcsol össze, amikor azt vizsgálja, hogy a vállalatok (mint a hálózat csomópontjai) belső képességei mennyiben szükségesek ahhoz, hogy a beszállítók (kapcsolati triád szintjén megragadott) technológiai heterogenitásában rejlő teljesítménynövekedést valóban realizálni tudják. Az 5. fejezet összefoglaló jelleggel mutatja be azt a gondolkodási keretet, melyet a tanulmány a nemzetközi nagyvállalatok és hálózataik szisztematikus teljesítményelemzéséhez javasol és összefoglalja a tanulmány empirikus kutatásokon nyugvó ezzel kapcsolatos eredményeit.
1 Természetesen az itt említett globalizáció és hálózatosodás az egyes ágazatokra eltérő mértékben igaz. Mivel a tanulmány a nemzetközi nagyvállalatokat állítja középpontba, megállapításai elsősorban a globalizáció és hálózatosodás által leginkább érintett ágazatok kontextusában relevánsak.
2 A központi (focal) vállalat kifejezés az ellátásilánc-menedzsment irodalmában terjedt el annak a szereplőnek a megnevezésre, mely ezeket a hálózatokat alapvetően irányítja. A globális értékláncok irodalma ugyanerre a szereplőtípusra a vezető (lead) vállalat kifejezést használja. Mivel ezek a vállalatok gyakran termelő vállalatok, az adott szereplőtípust nevezhetjük a megrendelő pozíciójában lévő vizsgált vállalatnak is, amennyiben annak a beszállítói kapcsolataira fókuszálunk. A tanulmány ezeket a kifejezéseket szinonimaként használja.
3 Az üzleti tudományok mellett természetesen más társadalomtudományokban is megfigyelhetőek hasonló változások. Így pl. a szociológia és a közgazdaság-tudomány (Wellman és Berkowitz, 1988, Granovetter, 2018) területére is igaz, hogy a hálózati megközelítés a kutatások egyik meghatározó irányává vált. Jelen tanulmány ezeket részletesen nem vizsgálja, hiszen kimondottan az üzleti tudományokra fókuszál.
4 A hálózati megközelítés és a hálózatelemzés egymást kiegészítő fogalmak. Míg az előbbi inkább átfogó megközelítés, mely az üzleti jelenségek hálózati kontextusba helyezésének fontosságát hangsúlyozza, az utóbbi e megközelítéshez kapcsolódóan a hálózatok strukturális jellemzőinek elsősorban gráfelméleti eszközökkel történő vizsgálatára fókuszál (Barabási, 2017).
5 Természetesen az anyagáramlás mellett a felhasznált erőforrások, az anyagáramlás mögött meghúzódó pénzáramlások és az anyagáramlást támogató informatikai folyamatok is az ellátásilánc-menedzsment fontos kérdéskörei.
Menü