Előfizetés
Belépés
Regisztráció
Könyvtár
Kedvenceim
Mappáim
Letöltéseim
Szerzőknek
Cégeknek
Könyvtárosoknak
Súgó
Új mappa hozzáadása
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.
IV. Üzleti hálózatok
IV. Üzleti hálózatok
A teljesítmény vizsgálata a (világ)gazdaság működési egysége, az üzleti hálózat esetében
Platformok és értékláncok
Eszköztár
Tartalomjegyzék
Trendek és töréspontok V.
Impresszum
Előszó • Kockázatok és mellékhatások
I. A populizmus politikai gazdaságtana
Makrogazdasági populizmus és/vagy a populizmus politikai gazdaságtana
1. Bevezetés
2. Makrogazdasági populizmus: a klasszikus meghatározás
3. A makrogazdasági populizmus társadalomtudományi kritikái
4. A populizmus a társadalomtudományokban
5. Populizmus és (túlzott) redisztribúció
6. Amikor az intézmények másként számítanak…
7. Piaci verseny és jóléti közgazdaságtan populista kormányok alatt
8. Konklúzió
Hivatkozások
Mudde kontra Weyland: Kommentár Benczes István „Makrogazdasági populizmus és/vagy a populizmus” politikai gazdaságtana című tanulmányához
1. Bevezetés
2. Változó populizmusok
3. A populizmus új megközelítése
4. Az ideológa-alapú populizmusfogalom korlátai
5. A populizmus politikaistratégia-alapú megközelítése
Hivatkozások
A gazdaságpolitika konzisztenciájáról és a populizmus kaméleoni alapvonásáról
1. Bevezetés
2. A populizmus a politikatudományban
3. A populizmus fogalmáról
4. A populista közpolitikák tartalmi jellemzői
5. A populista közpolitikák procedurális jellemzői
6. A populista közpolitikák diszkurzív jellemzői
7. Néhány következtetés a populista gazdaságpolitika rövid és hosszabb távú hatásairól
Hivatkozások
II. Platformgazdaság
Platformgazdaság, digitális piacok és az EU verseny- és piacszabályozása
1. Bevezetés
2. Platformok, platformgazdaság
3. A platformok és digitális piacok uniós szabályozásának keretei
3.1. Elméleti és gyakorlati kihívások
3.2. A 2015-ös Digitális belső piaci stratégia
3.3. A 2019–2024-es bizottsági prioritás: A digitális korra felkészült Európa
4. A platformok és a digitális piacok uniós szabályozása
4.1. Releváns versenyügyi esetek
4.2. A legújabb uniós szabályozás: platformok, digitális piacok, digitális szolgáltatások
5. Összegzés és értékelés
Hivatkozások
Hivatkozott jogforrások, uniós dokumentumok
Opponensi vélemény Pelle Anita „Platformgazdaság, digitális piacok és az EU verseny- és piacszabályozása” című tanulmányához
2. Az uniós versenypolitika célja(i)
3. A digitális piacok legújabb európai szabályozásának rövid kritikája
4. A digitális piacok szabályozásának alapjai: DMA és DSA
5. A DMA, a DSA és a versenyjog
1. A közös, belső és egységes piac eszméje
6. A gazdasági populizmus új korszaka: a digitális piacok szabályozása Európában
Hivatkozások
A szabályozás lehetőségei és korlátai
1. A tanulmány legfontosabb megállapításai
2. A multinacionális cégek szabályozásának paradoxona
3. A versenyszabályozás alapvető dilemmája
4. Az EU versenyszabályozásának változási irányai – egy hipotézis
Hivatkozások
III. Mérlegen a brexit
A brexit mérlege: hatások, következmények és tanulságok hét év után
1. Bevezetés
2. A kereskedelempolitikai feltételrendszer
3. A brexit hatása az Egyesült Királyság gazdaságára
3.1. A brexit hatása a brit külkereskedelemre
3.2. A brexit és a közvetlen külföldi beruházások
3.3. A személyek és a munkaerő áramlása
3.4. A koronavírus-járvány hatásai
3.5. Egyéb hatások
4. A brexit és az Európai Unió
5. Összefoglalás, következtetések
Hivatkozások
Gondolatok a brexit kapcsán
1. Bevezetés
2. Brexit és huxit
3. A magyar különutasság
4. Az EU jövője és kihívásai
Hivatkozások
„Cost of non-Europe” – avagy mérlegen a brexit
1. Bevezetés
2. A megváltozott kapcsolatrendszer
3. Milyen hatással volt a brexit az Egyesült Királyság gazdaságára?
4. Mit mondhatunk el a másik felet, az Európai Uniót ért hatásokról?
5. Megkapjuk-e a mérleget?
Hivatkozások
IV. Üzleti hálózatok
A teljesítmény vizsgálata a (világ)gazdaság működési egysége, az üzleti hálózat esetében
1. Bevezetés
2. A hálózatnak mint összetett struktúrának a teljesítményvizsgálata
2.1. Kiszervezés és kihelyezés mint az üzleti hálózatok felépítéséért felelős döntések
2.2. Erőforrás-függőségi típusok és értékkonfigurációs modellek
2.3. Esettanulmány – regionális ellátási lánc szintű tervezési központ létrehozása
2.4. Versenyképességi következmények
3. Üzleti kapcsolat – a hálózat elemzésének meghatározó egysége és a versenyképességének fontos forrása
3.1. Az üzleti hálózat alapeleme a kapcsolat két együttműködő cég között
3.2. A kapcsolati bizalom értelmezése és jelentősége a teljesítmény szempontjából
3.3. A kölcsönösség szerepe a bizalmi kapcsolatokban
3.4. A bizalmi elégedettség szerepe a kapcsolatok teljesítményében
3.5. A kapcsolati bizalom szerepe a versenyképességben
4. Kapcsolati portfólió révén realizálható teljesítménynövekedés és a központi vállalat belső képességei
5. Záró gondolatok: az üzleti hálózatok rendszerszintű teljesítménye és mozgatórugói
Melléklet
Hivatkozások
Platformok és értékláncok
1. Általános megjegyzések a GVC-koncepcióval kapcsolatban
2. GVC és platform: az összehasonlíthatóság kérdése
3. A hálózat teljesítménye
4. A hálózat diadikus kapcsolatainak minősége: bizalom
5. A hálózat vezető vállalatának belső képességei
6. Összefoglalás
Hivatkozások
Keresés a kiadványban
Keresés a tartalomjegyzékben
Keresés a kiadványban
Könyvjelzőim
Jegyzeteim
Kiemeléseim
Mutasd a szövegben
Szűrés szín szerint
Beállítások
Folyamatos görgetés
Papírszínű háttér
Betűméret (
16
px)
Könyvbetű
Széles nézet
Szellősebb sorköz
Balra zárás mobilon
Mappáim
Menü
Könyvtár
Kedvenceim
Mappáim
Letöltéseim
Szerzőknek
Cégeknek
Könyvtárosoknak
Súgó
Belépés
Regisztráció
Előfizetés
Belépés
E-mail-cím
Jelszó
Maradjon belépve
Elfelejtettem a jelszavamat
Belépés
vagy
Bejelentkezés
Google-lel
Bejelentkezés
Facebook-kal
Tanuló vagy?
Belépés intézményi azonosítóval