A koronavírus-járvány hátrányosan, a brexit viszonylag kismértékben érintette kedvezőtlenül a hazai piacra támaszkodó szolgáltatásokat (élelmiszeripar, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, művészeti, rekreációs, adminisztrációs és ezeket támogató tevékenységek). Ezek az alágazatok, illetve tevékenységi területek nem működnek megszokott, normális kapacitásukon addig, ameddig a járványügyi korlátozások érvényben vannak. Ugyanakkor határokon átnyúló forgalmuk nincs, így a brexit következményei alig hatnak rájuk. Középtávú kockázat az élelmiszeriparban és a szálláshely-szolgáltatásban a munkaerő korlátozott rendelkezésre állása, ezek a területek ugyanis nagymértékben támaszkodtak az uniós tagállamokból származó munkaerőre. Idetartozik még az építőipar és a szállítás. E területekre jut a brit GDP 42 százaléka.

A koronavírus-járvány kismértékben, a brexit nagymértékben érintette hátrányosan a vegyipart (gyógyszeripar, kőolaj-finomítás), amely profitált a pandémiából, de a brexit egyik vesztese a növekvő szabályozási terhek miatt. (Igazolnia kell, hogy termékei megfelelnek az uniós normáknak.) A nagy- és kiskereskedelem importra való ráutaltsága nagymértékű, a nem vámjellegű akadályok megjelenése miatt számottevő többletköltséggel kell számolnia. A pénzügyi szolgáltatásokat alig érintette a pandémia, ezzel szemben működését kiemelkedő mértékben érinti hátrányosan a brexit. E területek adják a brit GDP 23 százalékát.

A koronavírus-járvány és a brexit egyaránt kismértékben vagy alig érinti az információs és telekommunikációs ágazatot, illetve médiaszolgáltatásokat. Árbevételük döntő hányada a brit piacon keletkezik, a határokon átnyúló szolgáltatások és az ügyfelekkel való személyes érintkezés nem jellemző. Idetartozik még a mezőgazdaság, a halászat, valamint a műszaki és tudományos szolgáltatások. Arányuk a brit GDP-ben 31 százalék.

A pandémia és a brexit egyaránt negatív hatást gyakorol a közlekedési eszközökön belül a repülőgépek gyártására és bizonyos gépipari alágazatokra részben a módosult kereslet, részben a brexit nyomán megjelenő nem tarifális korlátozások miatt. Arányuk a brit GDP-ben 3 százalék. Más források a közútijármű-gyártást is idesorolják, ennek a nemzetgazdasági súlya nagyobb.