7. Néhány következtetés a populista gazdaságpolitika rövid és hosszabb távú hatásairól
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1194trendek5_27_p1/#m1194trendek5_27_p1 (2026. 08. 17.)
| |
| Chicago: | Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323(Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1194trendek5_27_p1/#m1194trendek5_27_p1) | |
| APA: | Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1194trendek5_27_p1/#m1194trendek5_27_p1) |
Rövid elméleti áttekintésünk alapján megfogalmazható néhány következtetés a populista kormányzatok gazdaságpolitikájáról. Egyrészt a populista viszonyulás ideológiailag kevéssé kötött, ami feltűnő rugalmasságot biztosít: nem csupán erősen redisztributív társadalomképpel, hanem számos szakpolitikai kérdésben alacsony újraelosztást implikáló piacorientált gazdaságpolitikával is kompatibilis lehet. Másként fogalmazva: a latin-amerikai országokban megfigyelt fiskális felelőtlenség nem következik nyilvánvalóan a kormányzati vezetők populizmusából – sőt fiskális válsághelyzetekben a populista kormányzatok adaptációs képessége rövid távon jobb lehet, mint a liberális demokráciákra jellemző, lassabban döntő kormányzatoké. A populizmus kaméleoni rugalmasságával valójában nem az ideológiai inkonzisztencia, hanem a bizonytalanság alapvetővé tétele a fő probléma. Emiatt hosszabb távon a populista kormányzás jelentősen korlátozza az állampolgárok és a különböző társadalmi szereplők tanulási képességét – gazdaságpolitikai kérdésekben is.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1194trendek5_27_p2/#m1194trendek5_27_p2 (2026. 08. 17.)
| |
| Chicago: | Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323(Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1194trendek5_27_p2/#m1194trendek5_27_p2) | |
| APA: | Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1194trendek5_27_p2/#m1194trendek5_27_p2) |
A gazdaságpolitikai diskurzus és a gazdaságpolitikai tartalom közötti konzisztencia sem elvárás a populista kormányzati működésben. Ez ugyanakkor komoly társadalmi és jóléti költségekkel jár hosszabb távon: a diskurzus és a tartalom közötti ellentmondással operáló populista gazdaságpolitikát ismétlődően „rosszul” (értsd: nem a populista kormányzati szándékoknak megfelelően) kódolhatják nemcsak a belföldi gazdasági aktorok, hanem többek között a nemzetközi befektetők, pénzpiaci hitelezők és a szupranacionális intézményi szereplők is. Az ebből fakadó bizonytalanságot pedig jelentős kockázati felárral, jóléti veszteséggel fizeti meg az a társadalom, amely populista kormányzás alatt működik.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1194trendek5_27_p3/#m1194trendek5_27_p3 (2026. 08. 17.)
| |
| Chicago: | Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323(Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1194trendek5_27_p3/#m1194trendek5_27_p3) | |
| APA: | Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2026. 08. 17.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1194trendek5_27_p3/#m1194trendek5_27_p3) |
Mivel a populista kormányzás leértékeli, kiüresíti a gazdaságpolitikai döntések szokásos intézményi kereteit, felerősíti a járadékvadászat lehetőségeit és a korrupcióhoz vezető mechanizmusokat. Stabil, kiszámítható kereteket adó biztosító intézmények helyett diszkrecionális, politikai lojalitásra és nepotizmusra épülő személyi viszonyok működtetik a gazdasági folyamatokat. Emiatt a liberális demokrácia intézményeiben a populista kormányzás romboló hatása már rövid távon megmutatkozik. A negatív gazdaságpolitikai következmények ennél lényegesen lassabban érvényesülhetnek különösen, akkor, ha a politikai vezetés rugalmas és innovatív közpolitikai eszközöket használ. Az alapvetővé tett intézményi bizonytalanság miatti jóléti veszteségek ugyanakkor hosszabb távon nem kerülhetők el.