1. Ökoszisztéma-alapú megközelítés. A tanulmányhoz hasonlóan az általunk kialakított modell is ökoszisztémába beágyazva világít rá a leggyakrabban előforduló problémákra, amikor azokat nem csak a vállalaton belül keresi. És bár a vállalatokon belül is bőven vannak területek, ahol gyakoribbak a kihívások a kevésbé fejlett országokban, a legnagyobb különbségek mégsem ezen a szinten, hanem a vállalatközi kapcsolatok szintjén jelentkeznek. Ezek a kapcsolatok lehetnek például a technológiát szolgáltató és azt igénybe vevő felhasználók között, a vevők és a gyártók között, akik között a vásárlási tranzakció zajlik, de lehetnek a technológiát előállító cégek közötti is. Ha a partnerek nem bíznak egymásban, akkor az együttműködés nehézkes és költséges lehet, akármilyen platformon keresztül zajlik is. Bár a digitális vállalkozói ökoszisztémát digitalizációval kapcsolatos adatok ragadják meg, ezeken keresztül ez a bizalmi probléma átüthet. Akár az is elképzelhető, hogy a Szerb-tanulmányban szereplő, Európa elmaradott régióiban talált gyenge digitális pénzügyi pillért is részben a bizalmatlanság magyarázza.

 

Ennek a kutatásnak a legfontosabb hozzáadott értéke Szerb László tanulmánya kapcsán talán az, hogy érdemes a gazdaságokat nagyon sokféle szemszögből, metszetben vizsgálni. Minden egyes metszet új betekintést ad és értékes inputként szolgálhat a döntéshozók számára.