2.3.1. Hálózatépítés

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A hálózatépítési pillér célja a DMSP hálózati hatásainak megragadása. A hálózati hatás egyfajta externália, amely akkor jelentkezik, amikor a termék vagy a szolgáltatás értéke a felhasználók számától függ (Shapiro és Varian, 1999). Az MSP esetében a szolgáltatás értéke minden egyes tag számára a felhasználók számának növekedésével nő. A platform bevezetésének korai szakaszában mindkét oldal vonzása létfontosságú. Ha kevés az eladó, a vevők nem találják vonzónak a platformot, a vevők hiánya pedig elriasztja az eladókat a csatlakozástól – ez a „tyúk-tojás” probléma (Hagiu, 2014; Evans és Schmalensee, 2016).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kutatók kétféle externális hatást azonosítottak: az azonos oldali vagy közvetlen hatást, amikor a felhasználók értékelik a hasonló felhasználók jelenlétét, és a keresztoldali vagy közvetett hatást, amikor a felhasználók értékelik az ügynökoldal megnövekedett számát a platformon (Evans, 2013; McIntyre és Srinivasan, 2017). Az olyan közösségi médiaplatformok, mint a Facebook, jó példák a közvetlen hatásra, az Uber a közvetett hatásra. A hálózati hatásokat tovább erősíthetik a magas multi-homing és váltási költségek (Farrell és Klemperer, 2007; Hyrynsalmi és mtsai, 2016). Az MSP-ben a skálahatás és a hatókörhatás is jelen van, és a platformszolgáltatók számos különböző felhasználói csoportot szolgálhatnak ki ugyanazzal a termékkel (Lee, 2001). A mérethatás kínálati oldala is megjelenhet. Gawer (2014) szerint a moduláris felépítés és a platformok használata lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az innováció terén méretgazdaságossági előnyökre tegyenek szert.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A DMSP esetében a hálózatépítés a különböző virtuális hálózatok és a közösségi média alkalmazására vonatkozik a felhasználói oldalról. Az ügynöki oldalról pedig a megfelelő virtuális szolgáltatások nyújtásának képességei a meghatározó. A felhasználói oldal méréséhez a közösségi média penetrációját alkalmaztuk, amihez hozzátettük a weboldallal rendelkező cégek arányát és az e-kormányzatot is. Az ügynöki oldalról pedig helyben fejlesztett applikációk és az internet nyelvi támogatásának, digitális nyelvi támogatásának mutatói szerepelnek.
 
Menü