Manapság széles körben terjedt el az Ipar 4.0 fogalma, amely a digitalizáció nyújtotta új típusú technológiákra épül. Ebben a termelés minden egyes szakaszát érintő új modellben az ipar és a szolgáltatások szorosan összekapcsolódnak, a digitális átalakulás a „gyártó gazdaságok” integrációját eredményezi, felértékelve a globális értékláncok szerepét a termelés, a gyártási folyamat és az értékesítés terén. Rendkívül hasznos és fontos tanulságokkal szolgál Magyarországra nézve a szerző 2.1. táblázata, „Az Ipar 4.0 egyes elemeinek üzleti alkalmazása a feldolgozóiparban, %”. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy bár a spanyol cégek a széles sávú internet (100 Mbit/s letöltésű internetkapcsolat) terén még a németországinál is jobb eredményt értek el, ugyanakkor a 3D-nyomtatás és a felhőalapú szolgáltatások területein már szembetűnő a lemaradás a két ország között. Véleményem szerint a dolgozat továbbfejlesztésének egyik fontos vetületét képezné a digitális gazdasági és társadalmi index (DESI) Spanyolországra és Magyarországra vonatkozó adatainak összehasonlító jellegű vizsgálata, amely a dolgozat mellékletében számszerűleg is szerepel. Ennek során számos hasonlóság és különbség állapítható meg a két európai uniós tagország között. A DESI 2023-ban közzétett adatai alapján megállapítható, hogy az alapvető digitális készségek terén a 16 és 74 közötti korosztály körében hazánk az uniós átlag (53,92 százalék) alatt teljesít (49,09 százalék), miközben Spanyolország az első 10 tagország között szerepel (64,16 százalék). Jelentős a különbség ugyanakkor Magyarország és Spanyolország között a legalább 1 Gb/s letöltésű nagy sebességű internethálózat használata terén. Hazánkban a háztartások közel harmada, míg az ibériai országban összesen 14,57 százaléka rendelkezik ilyen korszerű technológiára épülő rendszerrel. Ugyanakkor az alapvető szintű digitális képességek használata a kis- és közepes vállalati szektor körében (a pénzügyi ágazat kivételével) Spanyolországban és Magyarországon is az uniós átlag (69,1 százalék) alatti értéket mutat (67,5 és 51,7 százalékpont) (European Commission DESI, 2023).

Hasonló megállapítás fogalmazható meg a vállalatok részéről a felhőalapú szolgáltatások használata terén is, amely inkább a nagyvállalati szektorban elterjedt mind Spanyolországban, mind pedig Magyarországon. Ami a vállalatirányításban a mesterséges intelligencia használatát illeti, az ibériai országban működő kis- és közepes vállalatok 7,7 százaléka alkalmazza ezt a korszerű eljárást, míg Magyarországon csak a kkv-k 3,3 százaléka (European Commission DESI, 2023). Úgy gondolom, hogy a digitális gazdaság iparpolitikában játszott szerepének vizsgálata kulcsfontosságú a téma holisztikus elemzésekor. A kutatás során felmerülő főbb kérdések a következők: