A hangfelvételeket a Praat szoftverben (Boersma–Weenink 2020) címkéztem és elemeztem. A bevezetőben már ismertetett összefüggésekből kiindulva a szibilánsokban a képzés, tehát a szűkület helyét a COG értékével, a másodlagos palatalizáció mértékét pedig a követő vokalikus rész elején mért F2 értékével számszerűsítettem. A COG értékét Styler (2014) módosított szkriptjével a frikatív fázis három különböző pontján nyertem ki: az aperiodikus zörej 20%-ánál, 50%-ánál és 80%-ánál, 25 ms-os ablakban. A szkript a COG értékét a Praat alapbeállítása szerint mérte, azaz az adott mérési pontban az egész spektrum frekvenciaátlagát állapította meg, az energiasűrűséggel súlyozva. A szibilánst követő vokalikus hangsor kezdetén mért F2-értéket a teljes formánsszerkezet megjelenése után kezdődő 25 ms-os ablakban mértem mediánként (Li 2008).