1.2.2. A toldalékcső és beszédhangok produkciójának jellemzői
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Juhász Kornélia (2025): A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_56/#m1313amandny_56 (2026. 08. 19.)
| |
| Chicago: | Juhász Kornélia. 2025. A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467(Letöltve: 2026. 08. 19.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_56/#m1313amandny_56) | |
| APA: | Juhász K. (2025). A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467. (Letöltve: 2026. 08. 19.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_56/#m1313amandny_56) |
A beszédképzés általános bemutatásához visszatérve a gégében található hangszalagokat neveztük meg a hangforrásnak, és a hangszalagrezgés szaporaságával összefüggésben megjelenő f0 változásából fakadó észlelt hangmagasság-változást tekintettük beszéddallamnak. Ezek az akusztikai jelenségek a beszéd prozódiai (szupraszegmentális, „beszédhangok feletti”) szintjéhez kapcsolódnak. A következőkben a beszédhangok képzését, tehát a szegmentális szintű beszédprodukció szakirodalmi hátterét tekintem át és foglalom össze. A szegmentumprodukciót létrehozó alapvető szervcsoport az úgynevezett szupraglottális üregrendszer, más néven a toldalékcső, ami a gégében található hangszalagoktól felfelé elhelyezkedő szerveket, vagyis a garatot, az orrüreget és a szájüreg és aktív és passzív beszélőszerveit (artikulátorait) foglalja magába (Markó 2017). A toldalékcső aktív artikulátorai a beszédképzés folyamatában mozgásban lehetnek (mint például a nyelv, ajkak, lágy szájpad), míg a passzív artikulátorok mozdulatlanok maradnak (mint például a fogak vagy a kemény szájpad) (Markó 2017).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Juhász Kornélia (2025): A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_57/#m1313amandny_57 (2026. 08. 19.)
| |
| Chicago: | Juhász Kornélia. 2025. A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467(Letöltve: 2026. 08. 19.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_57/#m1313amandny_57) | |
| APA: | Juhász K. (2025). A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467. (Letöltve: 2026. 08. 19.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_57/#m1313amandny_57) |
A beszédhangok általános jellemzésekor fonetikai szempontból elsősorban a toldalékcső nyíltságát szokás figyelembe venni, és ennek közvetlen akusztikai jelre gyakorolt következményeit. A toldalékcső nyíltságát egy kontinuumon tudjuk ábrázolni, amely kontinuum két abszolút végpontján a magánhangzók és az zörejhangok/akadályhangok (obstruensek) helyezkednek el. Előbbi esetben, azaz a magánhangzók képzésekor a levegő akadálymentesen áramlik ki a toldalékcsövön; míg utóbbi esetben az obstruenseknél egy jelentős akadály vagy szűkület állja el a levegő útját (Stevens 2000). A kötet szempontjából e két beszédhangcsoport mellett a közelítőhangok (approximánsok) produkcióját érdemes megemlíteni, ahol valamelyik aktív artikulátor egy passzívat közelít meg, azonban a létrejövő szűkület az obstruensekhez képest kevésbé jelentős, éppen ezért az approximánsok a magánhangzókhoz hasonló akusztikai szerkezettel rendelkeznek (Trask 1996). A magánhangzókat és az approximánsokat (magánhangzószerű beszédhangokat) együtt vokalikus szegmentumoknak nevezzük. A következő alfejezetekben végigtekintem a vokalikus szegmentumok és a releváns obstruenscsoportok, azaz a zárhangok (explozívák) és a réshangok (frikatívák) képzési jellemzőit és akusztikai tulajdonságaikat.