4.1.5.3. A kínai és magyar azonos zöngekezdésiidő-kategóriába eső explozívák összehasonlítása
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Juhász Kornélia (2025): A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_363/#m1313amandny_363 (2026. 08. 19.)
| |
| Chicago: | Juhász Kornélia. 2025. A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467(Letöltve: 2026. 08. 19.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_363/#m1313amandny_363) | |
| APA: | Juhász K. (2025). A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641467. (Letöltve: 2026. 08. 19.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1313amandny_363/#m1313amandny_363) |
Az azonos fonetikai kategóriába eső zöngétlen aspirálatlan (lenis) kínai és magyar aspirálatlan zöngétlen (fortis) beszédhangok összevetésében a hipotézisem ezen része részleges megerősítést nyert, hiszen a bilabiális és alveoláris képzési helyen nem találtam eltérést a magyar és a kínai szegmentumok aspirációértékében, de a veláris képzési helyen igen. A veláris képzési helyen feltételezhetően a magyar szegmentumok jelentősen magas aspirációértékéből fakadhatott a statisztikailag szignifikáns különbség a két nyelv szegmentumai között, amit az előző hipotézis tárgyalásakor Grosjean (2001) nyelvi mód-hipotézisével magyaráztam.