A hangfelvételeket a Praat szoftverben (Boersma–Weenink 2020) címkéztem és elemeztem: minden elemzést a vokalikus szakaszokon végeztem. A vokalikus szakaszokat a kváziperiodikus hullám megjelenésétől annak megszűnéséig szegmentáltam, és ezt az intervallumot elemeztem a szakasz időtartamaként is. A kinyert f0-értékeket minden esetben félhangokká konvertáltam az R programban (R Core Team 2021) a hqmisc (Quené 2014) csomag segítségével, minden esetben 50 Hz-es referenciaértértékkel. A magyar és kínai közlések vokalikus fázisát hat szempont szerint vetettem össze:

Az f0 minimumát és maximumát a szegmentált intervallumban automatikusan nyertem ki, az alaphangtartományt e két érték különbségeként értelmeztem. A tranzíció sebességét az alaphangtartomány és a vokalikus szakasz időtartamának hányadosaként számoltam, aminek mértékegysége félhang/100 ms, azaz a tranzíció ebben az esetben megadja a 100 ms alatt bekövetkező alaphangmagasság-változást félhangokban. Tehát a tranzíció sebessége az időtartammal fordított, míg az alapfrekvencia változásával egyenes arányban áll. Tehát ha az adott közlés alapfrekvencia-tartománya állandó, akkor hosszabb időtartam esetében kisebb; rövidebb időtartam esetében nagyobb értéket kapunk a tranzíció sebességére. Ugyanígy abban az esetben, amikor a közlések időtartama állandó, nagyobb alapfrekvencia-tartomány esetében magasabb; míg kisebb alapfrekvencia-tartomány esetében alacsonyabb sebességértéket kapunk.