A következő akusztikai elemzésben egy emelkedő és egy ereszkedő kínai lexikai tónus akusztikai megvalósulását vetem össze hozzájuk hasonló két emelkedő és két ereszkedő magyar nyelvi monoszillabikus intonációs dallammal. A kutatás apropóját a vizsgált magyar és kínai dallamok feltételezett hasonlósága szolgáltatta, melyeket a kínai nyelvtanításban is alkalmaznak. A kínai tanárok körében népszerű megoldás párhuzamot vonni a kínai 2. emelkedő tónus és a magyar egy szótagú kérdő dallam dallammenete; valamint a kínai 4. ereszkedő tónus, és a magyar felszólító dallam megvalósulása között, annak ellenére, hogy ezek a hangmagasság-változások, azaz a kínaiban a lexikális tónusok és a magyarban az intonáció eltérő nyelvi funkciókkal rendelkeznek a két nyelvben. A következőkben e hasonlónak feltételezett dallamok tulajdonságait mutatom be, a vizsgálatot kiegészítve még egy emelkedő, illetve egy ereszkedő dallamú közléstípussal, azaz a magyar alternatív kérdés első (egy szótagú) tagjával, ami emelkedő dallammal valósul meg, illetve az ereszkedő magyar kijelentő dallammal.